Három év múlva már magyar krumplit ehetnek Taskentben

Három év múlva már magyar krumplit ehetnek Taskentben

Az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot jelképező pavilon Taskentben, 2021. március 30-án

Fotó: Facebook / Nagy István

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Abszurd vagy furcsán hangzó intézetneveket gyűjtöttem egy cikkhez, listámon pedig előkelő helyen szerepelt az 2021-ben, nagy kormányzati felhajtással átadott Üzbég-Magyar Burgonyaközpont (Az írás Örkényuralom Magyarországon címmel, pénteken megjelenő lapszámunkban olvasható majd.)

A központ politikai jelentőségét mutatta, hogy alapítását maga Orbán Viktor kezdeményezte, karöltve Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel, a magyar kormányfő pedig részt is vett a taskenti megnyitón. Mivel az burgonyakutatás új taskenti fellegváráról csak egy fotó került nyilvánosságra – melyen egy apró pavilonban néhány kiló krumpli árválkodott – utánajártam, mi történhetett azóta a kezdeményezéssel. Bár a képet Nagy István agrárminiszter osztotta meg, tárcáját hiába kérdeztem a krumpliközpont sorsáról és eredményeiről, levelemre nem is reagáltak.

Részletes válaszokat kaptam viszont a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemtől (MATE), melynek saját burgonyakutatási központja van, kutatóik pedig aktívan részt vesznek az üzbég-magyar növénytermesztési munkában.

A szuperelit magtól a szántóföldig

Tőlük tudtuk meg, hogy bár a taskenti pavilon ünnepélyes átadása 2021 márciusának végén történt, az előkészületek már 2020-ban is javában zajlottak, a MATE szakértőinek irányításával. A kutatók hat keszthelyi burgonyafajtát (Arany Chipke, Balatoni rózsa, Balatoni sárga, Botond, Démon, White Lady) próbatermesztettek, ebből pedig öt életképesnek bizonyult az üzbég termőföldben is.

A fejlődést mutatja, hogy tavaly még csak üvegházi körülmények között, szuperelit vetőmagokkal kísérleteztek a magyar fajtákkal Üzbegisztánban, idén azonban fél hektáron elindulhatott a szántóföldi próbatermesztés is. „Most szeptemberben várható a termés betakarítása. Jövőre várhatóan elérjük a 6-8 hektáros nagyságrendet, amely a következő években 12-15-hektáron fog állandósulni. (…). A további szaporítási lépéseket terveink szerint szerződéses alapon helyi termelőüzemek fogják majd végezni” – írta kérdésünkre a MATE.

Ha minden jól megy, az üzbég termesztésű magyar krumpli legkorábban 2026-ban kerülhet az üzbegisztáni üzletek és piacok polcaira, a 2025-ös termésből. A kísérletezés és kutatás évei alatt jól szervezett közös munka alakult ki az üzbég és magyar agrárszakértők között: állandó magyar delegáció nem dolgozik Taskentben, a MATE munkatársai évente két-három alkalommal látogatnak el az üzbég fővárosba. A munkát Magyarországról irányítják, de – ahogy az egyetemtől megtudtuk – a burgonyakutató központtal járó összes költséget az üzbég Mezőgazdasági és az Innovációs Minisztérium állja. 

Krumplit uránért?

Hogy a magyar kormánynak miért éri meg a burgonyabarátság erősítése Üzbegisztánnal, azt csak sejthetjük. A keleti nyitás jegyében türk államokkal barátkozó Orbán-kabinet szívesen exportálja Közép-Ázsiába is a magyar víz– és agrárgazdálkodási tudást. Óriási lehetőségeket rejt az energetikai együttműködés is, hiszen Taskent uránnal (és később talán földgázzal) láthatja el Magyarországot, ezzel pedig legalább részben kiváltható lenne az Oroszországtól való energiafüggésünk.

A magyar és üzbég fél tavaly már megállapodott egy olyan üzbegisztáni atomerőmű építéséről, amit magyar hűtési technikával látnak el, mintegy 400 millió eurós beruházás keretében.

Az Orbán-kormány részéről az ilyen, inkább szimbolikus értékű gesztusok megerősítik a diplomáciai kapcsolatokat, utat nyitva a valódi üzleti együttműködések előtt.

Taskent részéről viszont a magyar burgonyatermesztési technológia nagyon is értékes tudás. Mint 2021-es cikkében a hvg.hu emlékeztetett rá, a több mint 34 milliós lakosságú Üzbegisztánban a burgonya az egyik fő fogyasztási cikk, egy főre jutó burgonyafogyasztás 2000 és 2021  között évi 30 kilóról 100-ra nőtt. Ezalatt persze  fokozták a hazai termesztés mértékét is, ám az évi több mintegy 4 millió tonna krumpli kevés ennyi emberre – az országnak az East Fruit elemzése szerint 2021-ben már 560 ezer tonna burgonyát kellett importálnia külföldről.

A helyi talajviszonyokat jól tűrő magyar fajtákkal és a melléjük adott termesztési tudással viszont Üzbegisztán függetlenedhet a külföldi vetőburgonya importtól – a MATE szerint pedig idővel megindulhat a közös fajták kinemesítése is.