Azt követően, hogy a múlt pénteken megjelent inflációs adat szerint januárban a decemberi 24,5 százalékos infláció több mint egy százalékponttal emelkedve elérte a 25,7 százalékot, a jegybank és a gazdaságfejlesztési miniszter is megszólalt.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány Facebook-oldalán videóüzenetben közölte, hogy várakozásuk szerint ezzel a pénzromlás elérte a csúcsot, és az év végére már egyszámjegyű lesz az infláció. Értékelése szerint a januári adaton még meglátszik az üzemanyag hatósági árának kivezetése által generált sokk, örvendetes viszont, hogy az élelmiszeráraknál fordulat következett be. (A decemberi 49,6 százalékos szintről az év első hónapjára 44 százalékra esett az élelmiszerek inflációja. – a szerk.)
Arról is beszélt, hogy a kormány áremelkedés elleni küzdelmének eredményei most érnek majd be. Várhatóan a globális kínálati sokk is enyhül majd, ami a következő hónapokban segíteni fogja az infláció mértékének csökkenését. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy minél gyorsabban sikerül az inflációt leszorítani, annál nagyobb lehet idén a reálbérek emelkedése.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Napi.hu-nak nyilatkozva szintén azt a reményét fejezte ki, hogy jó eséllyel a pénzromlási januári értéke volt a maximum. Értékelése szerint a decemberi áremelkedéshez képest mért januári plusz infláció felét az üzemanyagársapka kivezetése okozta. Hozzátette, minél előbb tudjuk kivezetni a hatósági árakat, annál jobb.
Az alelnök örvendetesnek nevezte, hogy a globális infláció már csökkenésnek indult, így az importon keresztül érkező inflációs nyomás csökkenőben van, továbbá a feltörekvő piacok megítélése is kedvezőbbé vált. Hozzátette ugyanakkor, nagyon fontos, hogy ezeket a hatásokat belső tényezők is erősítsék. Segítheti a folyamatot, ha a folyó fizetési mérleg adatai decemberben már javulást mutatnak. Nagy fontosnak nevezte, hogy mielőbb elháruljanak az akadályok az uniós támogatások lehívása elől.
A két gazdasági szakember ugyan elemezte a pillanatnyi helyzetet, Nagy Márton azt is hangsúlyozta, hogy az év végére egyszámjegyű lehet az infláció, a pénzromlás várható éves átlagos mértékéről azonban nem tettek említést. Az Európai Bizottság friss elemzése viszont erről is szól, és nem kifejezetten kedvező Magyarország számára. Számításaik szerint ugyanis a tavalyi éves átlagos 15,3 százalékos infláció idén 16,4 százalékig emelkedik majd.
