Óriási problémát jelent továbbra is az önkormányzatoknak az illegális szemétlerakás. Ám legalább a közgondolkodás, ahogy a hulladékgazdálkodás gyakorlata is jelentős átalakuláson ment keresztül közben – főként a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének, valamint az EU által meghatározott irányelvek átültetésének köszönhetően.
Mind kevesebben érik be morgolódással a szeméthegyek láttán, és ha mást nem is, bejelentést tesznek a település határában vagy épp központi utcáiban „felejtett” hulladékról. A szeméthegyek eltüntetésének már-már közösségépítő ereje van, legalábbis erre utal, hogy országszerte egyre több önkéntest mozgatnak meg a különböző köztisztasági programok.
– Ők hulladékvadásszá válva tehetnek bejelentést a weboldalon, amelyet egy letölthető mobilapplikáció is segít – mondta a Magyar Hangnak a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány által néhány éve elindított Hulladékvadász.hu oldal főszerkesztője, Szebenyi Péter. A portálon található egy illegális hulladéklerakatokat mutató térkép is, amely országszerte több mint háromezer szeméthegy helyét mutatja. A „legfertőzöttebb” országrész Budapest és környéke. Zuglóban, Ferencvárosban, a Hungária-gyűrű környékén és a nagyobb építkezésekhez közel, valamint az elhanyagoltabb zöld területeken a legrosszabb a helyzet.
Önkéntesek tisztítják meg a Duna-partot és a Gellért-hegyet - Magyar Hang
A kreatív adózáshoz fogható nemzeti sporttá nőtte ki magát az illegális szeméthalmok összehordása.
– Vállalt feladatunk – folytatta Szebenyi –, hogy rögzítjük az illegális szemétlerakással kapcsolatos bejelentéseket, amelyeket aztán továbbítunk az illetékes szerveknek, önkormányzatoknak. Sok esetben az jelenti a problémát, hogy nem tudni pontosan, kinek a területén áll a szemét, és ki az illetékes – fogalmazott. Arra is van példa, hogy a közterületi felelősség sem egyértelmű. Ilyen terület például a fővárosi Duna-part. Ott szeptember közepén zajlott szemétszedési akció, amire azért volt szükség, mert az alacsony vízállás miatt bulizók lepték el a part menti lépcsőket – óriási szemetet hagyva maguk után. A hatóságok nehezen tudnak fellépni, egy felírt rendszám például nem bizonyító erejű.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Budapest IX. kerületében nemcsak a jelenleg is zajló építőipari beruházások, hanem a szaporodó szeméthegyek is egyre több bosszankodást okoznak. Szerkesztőségünk közelében, a Balázs Béla utcában bő egy hónapon át kellett kerülgetni a járdán hagyott, szétrohadt kanapét és több sitteszsákot is – a téma az utcán hevert. Az önkormányzatnál többször bejelentést tettünk, ám érdemi eredményre a nyári szabadságolások utánig kellett várni. Szintén beszámoltunk a józsefvárosi, hírhedt Diószegi és Szeszgyár utcában tapasztalható áldatlan állapotokról. Ez utóbbiról is érdeklődtünk az önkormányzatnál, ám semmilyen formában nem kaptunk választ.
A nyári szezonra is marad a bűz a Balaton partján - Magyar Hang
Hiába ígérték a választás előtt a bezárását, továbbra is megkeseríti a környék életét a királyszentistváni hulladékfeldolgozó.
Az FKF Nonprofit Zrt.-nél azt közölték: elsősorban a hulladékrakodói, járműkezelői és köztisztasági takarítói munkakörben szembesülnek azzal, hogy nincs elég dolgozójuk, folyamatosan várják a jelentkezőket. – A munkaerőhiány miatt előfordulhatnak csúszások egyes tevékenységeinknél, akadozhat a szolgáltatás folyamatossága, amelyet hétvégi munkavégzéssel igyekszünk pótolni – tájékoztattak. Érdemes tudni, hogy az FKF csak a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő szilárd burkolatú területekről szállítja el az illegális hulladékot, erre a feladatra idén 30 millió forintot fordítanak.
Az ügy súlyosságát a kormány is érzékeli: a Népszava számolt be arról, hogy a kabinet már megkezdte a szakmai egyeztetést a civil szervezetekkel egy olyan javaslatról, amelynek értelmében a jövőben a szemetelés bűncselekménynek minősülhetne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 20. számában jelent meg, 2018. szeptember 28-án. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 20. számban? Itt megnézheti.
