Landolt az első koreai utasszállító Ferihegyen

Landolt az első koreai utasszállító Ferihegyen

Az első koreai teherszállító járat érkezése Ferihegyre 2019 februárjában. Fotó: Lukács Csaba

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Délután öt óra előtt néhány perccel landolt Budapesten a Korean Air légitársaság első menetrendszerinti járata Budapestre. A Szöulból érkező Boeing 789-9 Dreamliner több mint két éves késéssel érkezett meg a magyar fővárosba: az eredeti tervek szerint már 2020 májusában el kellett volna indulnia, de a járatnyitási terveket a koronavírus-világjárvány megakasztotta.

2020 februárjában mi is ott voltunk, amikor a dél-koreai légitársaság első teherszállító gépe landolt Budapesten: a Boeing 777F típusú cargógép azóta rendszeresen megfordul nálunk. Nem véletlenül: Dél-Korea egyre fontosabb partnere Magyarországnak, a távol keleti országból érkezett cégek 2,5 milliárd euró értékben fektettek be 2019-ben nálunk, ráadásul stratégiai iparágakban. A rendszerváltás után először 2019-ben fordult elő, hogy nem Németország a legnagyobb befektető Magyarországon - a dobogó első fokát tartósan átvette az ázsiai ország.

A Korean Air egyébként a világ egyik legnagyobb cargo-légitársasága, és a közvetlen légi összeköttetés nemcsak a Magyarországon bázissal rendelkező koreai nagyvállalatok számára kiváló lehetőség, de a magyar gazdaságnak is komoly versenyelőnyt jelent az import-export piacon. A légiáru-szállítás szempontjából jelentős cégek, mint például a Samsung Electronics, Samsung SDI, Hanon Systems, SK Innovation és a Doosan üzemei mindössze másfél-két óra közúti szállítási távolságra fekszenek a ferihegyi BUD Cargo City-től.

A nálunk működő koreai gyárakban dolgozó mérnökök és munkások utaztatása miatt a LOT lengyel légitársaság még a pandémia idején sem szüntette meg a Budapest-Szöul járatát, és ez kapott most erős versenytársat. Nem csak üzleti forgalom van a két ország között: 2019-ben 170 ezer dél-koreai turista látogatott el Budapestre. Abban az évben, egész pontosan májusban a budapesti hajókatasztrófa, vagyis a Hableány nevű rendezvényhajó tragédiájában a 27 megtalált áldozatból 25 dél-koreai volt, és egy – szintén ázsiai – áldozatot azóta is keresnek.

Az új járat egyelőre hetente egyszer közlekedik a két főváros között, de október végétől heti étszer is lerepüli a Budapest-Szöül távolságot. A nyitás a magyar utazni szeretők számára is jó hír, annál is inkább, hogy hosszú idő után megnyílt a Dél-Koreában való turistáskodás lehetősége bárki számára: október elsejétől sem oltási igazolványt, sem friss covid-tesztet nem kérnek, így szabadon lehet belépni. 2021 szeptemberétől bevezettek egy elektronikus, az amerikai ESTA-hoz hasonló vízumot: az utazás előtt kitöltendő K-ETA online elérhető, és hét eurónyi összegbe kerül.

 

Címkék: Korean Air

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.