Azok, akik korábban Szuper Magyar Állampapírba (MÁP+) fektették pénzüket, ma már a magasabb kamatozású Prémium (PMÁP) és Bónusz (BMÁP) Magyar Állampapírokra váltanak, míg sokan megfontolják egyes előfizetéseik fenntartását. A bankok eközben jelentős számlanyitási akciókkal és egyéb ösztönzőkkel igyekeznek új ügyfelekre szert tenni. Ám azok, akik nem rendelkeznek számottevő – legalább három-hat hónap kiadásait fedező – megtakarítással, már nincs hova „hátrálniuk”, ők csak abban reménykedhetnek, hogy nem lesz sokkal rosszabb a helyzet a mostaninál, máskülönben súlyos likviditási gondokkal lesznek kénytelenek szembenézni.
Gergely Péter pénzügyi szakértő, a BiztosDöntés.hu ügyvezetője szerint a növekvő terhek révén alapvetően három fő trend figyelhető meg azok körében, akik legalább alapszintű pénzügyi tudatosság birtokában vannak. – Akinek van megtakarítása, illetve rendelkezik biztosításokkal, előfizetésekkel és igénybe vesz különböző szolgáltatásokat, az most átnézi, miben is áll a pénze, illetve mire és mennyit költ. Emellett a lakosság a korábbiaknál is fogékonyabbá vált a különböző akciók és kedvezmények iránt – mutatott rá a szakértő.
Jelentősebb átrendeződés figyelhető meg az állampapír-piacon: a három évvel ezelőtt útjára indított, Szuper állampapírról a Prémium és Bónusz állampapírokra váltanak az ügyfelek. Ennek az az oka, hogy a MÁP+-nak csak jövő ősszel lesz a kamatfordulója, amikor éves szinten 6 százalékos kamat érhető el, míg a PMÁP és BMÁP esetében már a kezdő kamat 11 százalék felett van.
A másik megfigyelhető trend, hogy az emberek átnézik azokat a szolgáltatásaikat, amelyekért fizetnek és amire nincs égető szükségük, azokat lemondják. Ilyenek lehetnek az előfizetéses rendszerben működő online tárhely-, vagy streaming-szolgáltatások, amelyek egyenként ugyan nem tekinthetők drágának, ám némi racionalizálással havonta akár sok ezer forint is megtakarítható.
Szintén jellemző, hogy az emberek felülvizsgálják bankszámla-szerződéseiket, amire az is ösztönzőleg hat, hogy a bankok különböző akciókat hirdetnek: van olyan pénzintézet, amely akár 30-50 ezer forint értékű szabadon felhasználható bónuszt ír jóvá új ügyfelei számláján. Szintén egyre elterjedtebb az ügyfélajánlási jutalék is. – Meglévő banki szerződéseinket akkor is érdemes áttekinteni, ha nem akarunk, vagy meglévő hitelünk miatt nem tudunk intézményt váltani, mert házon belül is lehetnek kedvezőbb, olcsóbb szolgáltatások annál, mint amire sok évvel korábban szerződtünk – mondta Gergely Péter, hangsúlyozva: havi szinten ezzel is ezreket lehet megspórolni.
A szakértő szerint a harmadik megfigyelhető trend az akciós ajánlatok eddigieknél is fokozottabb keresgélése és kihasználása. Erre a pénzintézetek is rájátszanak, az általuk vezetett bankszámlához tartozó kártya használata esetén akár 5-10 százalékos kedvezmény is elérhető bizonyos üzletekben, bizonyos termékekre. A bankok mobilapplikációin keresztül ezek a kedvezmények könnyen nyomon követhetők.
A szakértő szerint ennek a trendnek a része az is, hogy az egészségpénztári szolgáltatások népszerűsége növekszik, hiszen konstrukciótól függően akár 150 ezer forint adókedvezmény is elérhető éves szinten.
Miközben a jegybanki alapkamat és az infláció is elszállt, a bankoknál elérhető betéti kamatok néhány kivételtől eltekintve alig változtak. Adódik a kérdés: miért? Erre Gergely Péter szerint az a magyarázat, hogy az állampapírok mellett nem tudott és nem is nagyon akart alternatívát felmutatni a bankszektor, hiszen a kötvények viszontértékesítéséből így is bevételhez jutottak. A másik ok, hogy a lakosság betéti kamatok nélkül is a bankoknál tartja pénzét, azaz nem szenvednek olyan pénzhiánytól, mint 10-15 évvel ezelőtt, amikor 10 százalék körüli kamatokkal lehetett számolni. – A lakosság most is több ezer milliárd forintot pihentet a bankoknál, amit a pénzintézetek egyrészt az MNB-nél kamatoztatnak, másrészt kihelyeznek jelzálog-hitel formájában a piacokra. Ez a pénzbőség az oka annak is, hogy a jelzálog-hitelek kamatai nem szálltak el olyan mértékben, mint az infláció – fogalmazott a szakértő.
