Lesújtó adat a beruházásokról, a Covid-válság mélypontján volt hasonló

Lesújtó adat a beruházásokról, a Covid-válság mélypontján volt hasonló

A Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új diagnosztikai központjának építési területe a beruházás helyszínbejárásának napján, 2024. április 30-án. (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A nyers adat szerint 16,8, szezonálisan kiigazított számok alapján 14,5 százalékkal kevesebb beruházás volt Magyarországon az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A beruházási mutató már másfél éve folyamatosan esik, de ilyen csökkenést még nem láttunk a mostani lejtmenetben – emlékeztet a Hvg.hu.

Összességében az elmúlt majdnem nyolc év legrosszabb adata ez, utoljára a 2016. negyedik negyedéves volt ennél gyengébb. De annak inkább technikai oka volt: 2015 végéig kellett az akkori EU-s költségvetési ciklus projektjeit lezárni, úgyhogy jól megpörgették a beruházásokat, majd 2016-ban lett egy nagy visszaesés. A mostani mínusz sokkal inkább mutatja, hogy mekkora bajok vannak a magyar gazdasággal. Ha pedig nem a tavalyihoz, hanem az eggyel korábbi negyedévhez viszonyítunk, akkor az jön ki, hogy január-március óta 7 százalékkal visszaestek a beruházások – ennél durvább zuhanást egyszer mértek, 2020 április–júniusában, amikor a Covid első hulláma alatt állóra fékezett a gazdaság, akkor volt 9,4 százalékos a negyedéves visszaesés.

A KSH annyit írt, hogy a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem vetette vissza a beruházásokat. A közigazgatás, az energiaipar és az ingatlanszektor volt az, ahol egy kicsit nőtt a beruházási aktivitás, de ez sem tudta menteni a tragikus összképet.

Az adat egy nappal az után érkezett – emlékeztet a portál –, hogy Nagy Márton az Indexnek arról beszélt: még jobban vissza kell fogni az állami beruházásokat. Mivel a nagy kamatkiadások miatt cash flow-problémák vannak, az állami beruházásokat „eltoljuk” – magyarázta a gazdasági miniszter. Mint mondta, a minisztériuma azt vizsgálta, hogy 2024-ről az egymilliárd forint feletti beruházásokat 2025-2026-ra toljanak, most pedig azt számolják, hogy miként tudnak eltolni újabb beruházásokat 2025-ről 2026-2027-re. Vagyis a beruházások állami részéből rengeteg kiesik most is és ki fog esni a közeljövőben is, maradnának a vállalatok, amelyekben reménykedni lehet. Csakhogy a cégek sem igazán mernek új beruházásokra költeni.

Gulyás Gergely az adatokról azt mondta a kormányinfón: a magyar növekedés a legjobbak között lesz, de nem olyan erős, mint ahogyan azt vártuk. A magyar gazdaság ettől még az EU első harmadában lesz a 2 százalékos növekedéssel. Ez is bővülés és mutatja a magyar gazdaság erejét, jövőre pedig még ennél is nagyobb lesz – tette hozzá.