– Magyarország kibocsátása csak csepp a globális tengerben, mégsem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kivonjuk magunkat a felelősség alól – hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciáján. Ennek megfelelően a kormány a hétvégén fogadta el a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát is, melynek részleteit most meg is osztotta az államtitkár.
Az adatokat mindig az 1990-es állapotokhoz viszonyítjuk, ami azért izgalmas, mert a 2050-es klímacélokhoz képest most vagyunk félúton. – Európa például 24 százalékkal csökkentette kibocsátását 1990 óta. Ugyan a kontinens a globális kibocsátás mindössze 8 százalékáért felel és Magyarország ennek mindössze egy százalékát teszi ki, mégis túl nagy luxus lenne kivonni magunkat a felelősség alól – figyelmeztetett az államtitkár. – Ennek megfelelően hazánkban 1990 óta 32 százalékkal csökkentettük üvegházhatású gázok kibocsátását. 2030-ra 40 százalék a cél, 2050-re pedig az, hogy nettó klímasemlegesek legyünk – tette hozzá.
Uniós összehasonlításban nagyon magas a szórás az üvegházhatású gázok csökkentése terén. Magyarország a felső harmadban helyezkedik el, a listát pedig Észtország vezeti 64 százalékos csökkentéssel. Az államtitkár kiemelte, hogy a listán érdemes megfigyelni, hogy azok az országok, akik gyakorta lépnek fel hangosan a klímaváltozás ellen, alig csökkentették a kibocsátásukat, vagy egyenesen növelték is – utóbbiak közé tartozik Ausztria, Spanyolország, Portugália, Írország és Ciprus.
Komoly befektetésre lesz szükség
Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra – mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság DG Clima, European and International Carbon Markets igazgatója. A jelenlegi célkitűzések mellett csak 40 százalékos kibocsátáscsökkentést lehetne elérni 2030-ig, így az 55 százalékos cél megvalósításához az ambíciós szint emelése szükséges. A júliusban bemutatott javaslatcsomag az, amelyik megpróbálja egyensúlyba hozni ezt.
Beatriz Yordi azt is kiemelte, hogy az épületek és a közlekedési szektor esetében továbbra is a kibocsátások emelkedése figyelhető meg, így ennek a trendnek a megfordítása szükséges. Ennek azonban jelentős hatása van a lakosságra is, így az új párhuzamosan futó EU ETS bevételeinek 25 százaléka kerülne az EU új szociális alapjába, amelyből utána kapnának a tagállamok támogatást.
A célok eléréséhez igen komoly befektetésekre lesz szükség, így a csomag jelentősen növelné az innovációs alap számára elérhető forrásokat. Magyarország mintegy 41 milliárd eurót kapna a klímasemlegesség eléréséhez az EU-tól. Beatriz Yordi szerint fontos a gazdasági növekedés megtartása mellett elérni a klímacélokat, az EU GDP-je például 60 százalékkal nőtt 1990-2019 között, míg a kibocsátások 20 százalékkal csökkentek.
