A harmadik negyedévben az előzetes adattal megegyező mértékben, 0,4 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz viszonyítva. Ezzel két év folyamatos növekedése szakadt meg, de az egy évvel ezelőtti szinthez képest a hazai reál-GDP még mindig 4,1 százalékkal magasabban van – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a harmadik negyedéves GDP-adatokról szóló részletes becsléséből.
Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint egyaránt – 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Éves összevetésben a feldolgozóipar teljesítménye 10,6 százalékkal, az építőiparé 1,8 százalékkal nőtt, a szolgáltatásokban hozzáadott érték 5,6 százalékkal haladta meg a tavalyi harmadik negyedévit, a mezőgazdaság termelése 39,3 százalékkal csökkent.
A GDP 4,0 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, az ipar 1,7, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. Felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,3 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,8 százalékponttal lassította azt. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
Negyedéves összevetésben az ipar hozzáadott értéke már csak 2,9 százalékkal nőtt, az építőiparé 0,1 százalékkal. A szolgáltató szektorban 0,7, a mezőgazdaságban 5,2 százalékos visszaesést mértek.
– Véleményünk szerint Magyarország ezzel belépett a technikai recesszió előszobájába, mivel várakozásunk szerint a negyedik negyedévben tovább zsugorodik majd a GDP a harmadik negyedévhez képest is – kommentálta a friss adatot Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint lapunknak eljuttatott közleményében írja, a részletes elemzésből az látszik, hogy a második negyedéves zuhanást követően, amikor is negyedéves bázison 33 százalékkal esett vissza a mezőgazdaság teljesítménye, a harmadik negyedévben is zsugorodott a mezőgazdaság. Habár ez csupán újabb 5 százalékos visszaesést hozott, éves bázison tovább romlott – időjárási okokból – az ágazat teljesítménye és még inkább visszafogta az éves bázisú GDP-növekedést.
Negatív meglepetés az is, hogy a szolgáltatószektor teljesítménye a Covid-sokk óta először csökkent – 0,7 százalékkal – negyedéves bázison. Virovácz szerint az építőipar negyedéves bázisú stagnálása is némi meglepetést hozott, miközben az ipar hozta a várt jó teljesítményt.
Felhasználási oldalon is visszaigazolódik a fentebb említett kép: a háztartások tényleges fogyasztása negyedéves bázison 0,1 százalékkal zsugorodott. Az igazi negatív reálbér sokk pedig még csak a negyedik negyedévben üthette meg a fogyasztást. A beruházási teljesítmény is gyengült és bár negyedéves alapon még bővülés látható, azért a 0,6 százalékos növekmény azt jelzi, hogy itt is kezd elfogyni a lendület, köszönhetően a bizonytalan jövőnek, az emelkedő kamatkörnyezetnek és a támogatott hitellehetőségek szűkülésének.
A részletes adatok alapján az elemző valószínűsíti, hogy már elkezdődtek azok a belső folyamatok, amelyek a negyedik negyedévben technikai recessziót hoznak. Ugyanakkor a jó első fél év és a technikai recesszió fémjelezte második fél év együttese is még egy közel 5 százalékos átlagos GDP-növekedést hoz 2022 egészében.
Jövőre, az első negyedévben is folytatódhat a GDP zsugorodása, 2023 egészében stagnálás közeli (talán minimális, 0,1 százalékos növekedést elérő) gazdasági teljesítménnyel számol az elemző.