Újabb román kereszteket helyeztek ki az úzvölgyi katonatemetőben

Újabb román kereszteket helyeztek ki az úzvölgyi katonatemetőben

MIhai Tirnoveanu vezetésével a Calea Neamului (Nemzet Útja) Egyesület 150 fakeresztet helyezett el illegálisan az úzvölgyi katonai temetőben. (Fotó: Beliczay László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Végtelenített politikai szappanoperaként folytatódik a cirkusz egy első világháborús katonai temető körül Székelyföld határában. A Hargita és Bákó megyék határán lévő elnéptelenedett település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik, ám katonai temetőjét a moldvai Dormánfalva önhatalmúan saját vagyonává nyílvánította, és 2019 áprilisában betonkeresztekkel román parcellát alakított ki. Korábban a temetőt a székelyföldi község gondozta és magyar katonatemetőként tartotta számon. A sírkertben nagy számban az osztrák-magyar hadsereg itt elesett katonái, valamint német és orosz bakák is nyugszanak.

A keresztállítás sok, már-már tettlegességig fajuló és erősen mediatizált konfliktust szült a román nacionalisták és a magyarok között. 2019 júniusában például több száz román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. Végül jogerős bírósági döntés kötelezte Dormánfalva polgármesteri hivatalát a betonketesztek eltávolítására, az ítéletnek 2023. június 29-ére virradóra, éjszaka tettek eleget, eltávolítva a szimbólumokat.

Múlt héten a katonatemetőben több alkalommal is román emlékünnepséget szervező Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) román nacionalista szervezet vezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy szombaton 14 órától híveivel 150 fakeresztet készülnek kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben. Tîrnoveanu szerint azért nem kértek hatósági engedélyt az akcióhoz, mert annak beszerzése évekbe telne, és szerinte a keresztállításos akció utólag is törvényesíthető. Hozzátette: amennyiben a bíróság elrendelné a keresztek eltávolítását, nem tesznek eleget a felszólításnak, sőt, a Csíkszentmárton által korábban kihelyezett kereszteket is bíróságon támadják meg.

„Mi békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy a hőseink emlékét lábbal tiporják” – írta Tîrnoveanu, aki szerint híveivel a „nyugalom és méltóság” jegyében mennek Úzvölgyébe.

Csíkszentmárton község helyi tanácsa időközben elfogadott egy határozatot, amely a község közterületén lévő temetőkben megengedett viselkedésről és cselekedetekről szól. A határozat szankciókról is rendelkezik. Eszerint a temetőben többek között tilos a zajkeltés vagy rendzavarás, a sírok bármilyen módon történő meggyalázása, sírok körülkerítése fa- vagy szögesdrótkerítéssel, stb.

Szombat délután újra nagy számban jelentek meg a csendőrök az egyébként lakott területtől távol eső, csak autóval megközelíthető temetőnél. Két óra előtt néhány perccel érkezett meg a román nacionalisták autóbusza, akik magukkal hozták a 150 fakeresztet is, és elkezdték azokat felállítani. Hoztak magukkal egy román pópát is, aki megszentelte a magyar síremlékeket is, mondván: minden nemzet keresztjét megáldja. Elkezdték lefúrni a kereszteket, a székelykapura mindkét oldalon, és középre is egy-egy román zászlót szegeztek, miközben a csendőrök egykedvűen figyelték a nagyjából 150 fős csoport ténykedését. Végül előkerült egy óriási, legalább öt méteres fakereszt, azt is felállították. Felolvasták a szerintük ott eltemetett 150 román katona nevét (az illetékes bukaresti hatóság szerint nem ott vannak eltemetve – a szerk.), mire a tömeg a „prezent!”, vagyis jelen kiáltással válaszolt, majd a pópa arról beszélt, hogy bírósági döntés helyett igazságot akarnak. Azt mondta: „nem helyes az, hogy itt minden magyarul legyen, nem ezért haltak meg a román hősök. Meg kell érteni, hogy a románok szenvedéseire is emlékezni akarunk, ezért kell ide nekünk egy parcella, ahol a múltra emlékezhetünk! Ma igazságot szolgáltattunk azért a gúnyért, amit velünk űztek. Számunkra a keresztek szentek, és nem hagytuk magunkat legyőzni!”