Meglepő eredménnyel zárult a Berni Egyetem egyik régészeti anyagvizsgálata: egy bronzkori nyílhegy ötvözetében olyan fémeket találtak, amelyek nem fordulnak elő és ebben a formájukban nem találhatóak meg a Földön – derült ki a Journal of Archaeological Science cikkéből. A kérdéses tárgy, amely a Berni Történeti Múzeum gyűjteményében található, a bronzkori telepéről is ismert Mörigen településen került elő. A svájci fővárostól mintegy 30 kilométerre a Bieli-tó partján fekvő lelőhelyen talált nyílhegyet a kutatók a Kr. e. 900 és Kr. e. 800 közé keltezik.
A geológiai anyagvizsgálat szerint az ötvözet többek között az alumínium radioaktív 26-os izotópját is tartalmazta, amely nem fordul elő a Földön. A tárgy emellett olyan vas és nikkel ötvözetet is tartalmaz, amelyet korábban csak a világűrből érkező és a bolygónkba becsapódó meteoritokban találták. A lelőhelytől mintegy 8 kilométerre egyébként ismert egy meteorit, ám az anyagvizsgálat azt mutatta, hogy a nyílhegyben található nikkel és germánium koncentrációja nem egyezik a Twannberg-meteoritban található azonos összetevőkkel.
A kutatók ugyanakkor találtak olyan meteoritokat Európában, többek között Spanyolországban, Csehországban és Észtországban, amelyeknek összetevői megegyeznek a kérdéses svájci bronzkori tárgyéval. A régészek így azt valószínűsítik, hogy a nyílhegyet a Baltikumban, a mai Észtország területén készítették, és onnan a már akkor is használatos kereskedelmi útvonalon, a borostyánúton keresztül jutott el a mai Svájc területére. Az ötvözeten talált kátrányt a szakemberek szerint valószínűleg ragasztóanyagként használták, hogy a nyílhegyet a szárhoz rögzítsék.
