Meglepő eredménnyel zárult a Berni Egyetem egyik régészeti anyagvizsgálata: egy bronzkori nyílhegy ötvözetében olyan fémeket találtak, amelyek nem fordulnak elő és ebben a formájukban nem találhatóak meg a Földön – derült ki a Journal of Archaeological Science cikkéből. A kérdéses tárgy, amely a Berni Történeti Múzeum gyűjteményében található, a bronzkori telepéről is ismert Mörigen településen került elő. A svájci fővárostól mintegy 30 kilométerre a Bieli-tó partján fekvő lelőhelyen talált nyílhegyet a kutatók a Kr. e. 900 és Kr. e. 800 közé keltezik.
A geológiai anyagvizsgálat szerint az ötvözet többek között az alumínium radioaktív 26-os izotópját is tartalmazta, amely nem fordul elő a Földön. A tárgy emellett olyan vas és nikkel ötvözetet is tartalmaz, amelyet korábban csak a világűrből érkező és a bolygónkba becsapódó meteoritokban találták. A lelőhelytől mintegy 8 kilométerre egyébként ismert egy meteorit, ám az anyagvizsgálat azt mutatta, hogy a nyílhegyben található nikkel és germánium koncentrációja nem egyezik a Twannberg-meteoritban található azonos összetevőkkel.
A kutatók ugyanakkor találtak olyan meteoritokat Európában, többek között Spanyolországban, Csehországban és Észtországban, amelyeknek összetevői megegyeznek a kérdéses svájci bronzkori tárgyéval. A régészek így azt valószínűsítik, hogy a nyílhegyet a Baltikumban, a mai Észtország területén készítették, és onnan a már akkor is használatos kereskedelmi útvonalon, a borostyánúton keresztül jutott el a mai Svájc területére. Az ötvözeten talált kátrányt a szakemberek szerint valószínűleg ragasztóanyagként használták, hogy a nyílhegyet a szárhoz rögzítsék.
Azonosíthatták az „atlantiszi” cunami első áldozatát
Az írott történelem egyik legbrutálisabb kitörésének eddig egyetlen áldozatát sem találták meg. Egy friss ásatáson most egy fiatal férfi és egy kutya maradványait tudták összekapcsolni a Théra tűzhányó legendás bronzkori katasztrófájával.
