Mintha Švejk itt lenne közöttünk – megjelent a decemberi Budai Hang

Mintha Švejk itt lenne közöttünk – megjelent a decemberi Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!

– A színház kitölti az életemet. Szőröstül-bőröstül érdekel, már minden részletében kipróbáltam magam, talán csak jelmezt nem terveztem – mondta a Budai Hangnak Mikó István. A Jászai Mari-díjas színésszel Švejkről, Kabos Gyuláról, az örök érvényű Kalákáról és a Pasarét kisugárzásáról beszélgettünk. De kiderült az is, hogy miért kellett lezárni egy előadás miatt a Nagymező utcát, és hogy miért volt nagy kihívás Robin Williamset szinkronizálni.

– Barátságos, meleg nappali, forró tea, jó társaság – ezeket kínálja többek között a II. kerület a tél beköszöntével rászoruló lakosainak. Óbudán is bővítették a lehetőségeket, amelyekkel enyhítenének a megélhetési válság okozta gondokon. Riportunkban a Marczibányi Téri Művelődési Központban működő melegedőt, a Nappalit kerestük fel, ahol kiderült, hogy „a legnagyobb igény a beszélgetésre van”. A Nappali a fűtési szezonban biztosan üzemel majd, mindennap 9 és 15 óra között látogatható, de a nagy sikerre tekintettel nem kizárt, hogy jövő télen újra megnyitják.

– Az 1860-ban épített, a Kis-Gellért-hegyet átszelő vasúti alagút töltése az elmúlt évtizedekben már többször „indult világgá” – legutóbb 2015 januárjában. Akkor mintegy 400 köbméternyi felázott föld zúdult a sínekre, a megsuvadó rézsű az alagút feletti mellvéd több tonnás betonelemeit is magával sodorta, hónapokra megbénítva a Déli pályaudvar felé tartó vasúti közlekedést. A rézsű bozótosa kulcsszerepű, hiszen megtartja a domboldalt, nehogy az a mélybe fusson. Egy építész két évvel ezelőtt mégis önhatalmúlag kiirtatta a növényzetet, hogy a helyére gyümölcsöst ültessen, és ráadásként rövid időre még a vízelvezető rendszert is felszámolta. A környéken élők aggódnak, a MÁV perel.  

– Tudják, hogy a telefonkönyv hányadik oldalán rejtették el a házibulik címét a Moszkva térről szórakozni indulók? Hogy hol tört ki világraszóló tejszínhabcsata, vagy hogy ki és miért cserélt el egy sündisznót fél üveg brandyre? Kabai József Hatkor a Moszkván című kötetéből sok egyéb mellett ez is kiderül. A könyvről Vass Norbert írt novellának is beillő kritikát.

– A mi házunk, a mi utcánk – A Frankel Leó úton otthonra talált Koreai Kulturális Központ tárlaton mutatja be épülete és környezetének múltját. A kiállítás a helytörténeti gyűjtemények missziójához hasonlóan levéltári dokumentumok, régi fényképek és korabeli újságcikkek segítségével idézi fel, miként változott az évszázadok során a gazdag történelmű városrész: a Kisbudától a Gül Babáig.

– Egy nagyobb ráncfelvarrás után hamarosan megújulhat a Vérmező, a tervezésbe a lakosságot is bevonja az önkormányzat. Cikkünkben bemutatjuk a legfrissebb koncepciót, és bejárjuk a budai park múltját: tüzérségi terület, kivégzőhely, repülőtér és romtemető a talpunk alatt.

– A Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) tervei szerint a H5-ös HÉV vonalának felújításával együtt a Batthyány tér rekonstrukcióját is elvégezték volna: a felszínen és az alatt is megújult volna a budai csomópont. Csakhogy a BFK-ból előbb Nemzeti Közlekedési Központ lett, majd egy hónap működés után azt is beszántották, Vitézy Dávid pedig leköszönt a közlekedésért felelős államtitkári posztjáról. A főváros és az I. kerület együttműködésében most csinosították, élhetőbbé tették a teret, a teljes felújításnak azonban addig nincs értelme, amíg ki nem derül, hogy az állam mikor tervezi tetőtől-talpig felforgatni az állomást és környékét. Megpróbáltuk kideríteni, ki felel most a Batthyány tér rekonstrukciójáért, és mikor indulhat a beruházás.

– Budapest szürke-színes utcái, lépcsőházai, tűzfalra nyíló ablakok, szívszorító magányban enyésző tárgyak és alakok, gangon sétáló oroszlán, Bruegel vadászai a pesti belvárosban: Mácsai István – Mácsai Pál színművész édesapja – egyedi hangulatú és témavilágú képein a legvalószínűtlenebb párosításokkal szembesülhetünk. A száz éve született festőművész munkáiból a Kiscelli Múzeum rendezett nagyszabású kiállítást.

– Krúdy Gyula utolsó éjszakája, a kicselezett államosítás és a Kádár-rendszer szanálása – óbudai legendák nyomában a Volt egyszer egy Buda című sorozatunk nyolcadik, és egyben utolsó felvonásában. Ezúttal a Kéhli Vendéglő borkorcsolyákkal, hírességekkel és snapszerlevessel zsúfolt múltjában kalandoztunk.

Mindez a legújabb Budai Hangban, a december 16-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.