A változás szele

A változás szele

Fotó: dr_zoidberg, Wikipedia

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Vlagyimir Putyin háborús agressziója után többé nem fér bele a balalajka vagy a Gorkij park sem? Nyilván nem állítaná ezt a Scorpions együttes sem. Mégis úgy döntöttek, hogy átírják az Oroszországot „romantizáló” sorokat Wind of Change című dalukban. Amivel sikeresen zárkóztak fel a háborút az orosz kultúrán leverni igyekvőkhöz. Ráadásul sokszor nagyon is békepárti, esetleg üldözött alkotókat összemosva Ukrajna lerohanásával. Nyilván nem kritizálhatatlanok persze az olyan nagyságok sem, mint Tolsztoj vagy Csajkovszkij, de Putyin mai háborús delíriumához éppen hogy nincs semmi közük. Ahogy a balalajkának, a szintén nagyszerű író Makszim Gorkijnak és a róla elnevezett parknak sem.

Ráadásul nagyon is önleleplező a zenekar, amikor az érintett sort erre cseréli: „Now listen to my heart / It says Ukrainia / Waiting for the wind to change.” Felmerül bennünk a kérdés, hogy egyáltalán tudnának-e mondani jellegzetesen ukrán dolgokat, alkotókat, vagy szimplán csak meg kívánják lovagolni a változás szelét, szeretnének öt perc hírnevet, ha már úgyis minden Ukrajnáról szól ma? Azért bízzunk benne, hogy ha az ukrán kultúrára gondolnak, nem elsősorban a legutóbbi eurovíziós győztes jut eszükbe, hanem mondjuk Tarasz Sevcsenko, esetleg Ivan Jakovics Franko.

Aztán vannak itt egyéb problémák is. Például, hogy a mai helyzet sajnos egyáltalán nem rímel a kilencvenes évek elejire. A jövőt nagy remények helyett leginkább csak szorongva várjuk, Ukrajnára (és Oroszországra) a mostani háború semmiféle kifutása esetén sem vár sok jó. Persze, jelenleg már annak is örülni lehet, ha véget ér a vérontás. Mi számítana egyébként győzelemnek? A közhely nagyon igaz ezúttal: itt nem lesznek győztesek, csak túlélők.

A Szovjetunió összeomlása, bár nyilván sokaknak növekvő szegénységet jelentett, de rengeteg embert valóban bizakodással töltött el. Most meg maximum abban bízhatunk, hogy egy-két évtized alatt sikerül újraépíteni Mariupolt. És hogy Putyin rezsimje záros határidőn belül összeomlik, a rá következő pedig már építeni akar végre, nem rombolni. Sajnos, ha ez csodával határos módon összejön is, nem biztos, hogy a pozitív kifutást mi még látni fogjuk.