Hamar munka sose jó

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. október 17-én (MTI/Bruzák Noémi)

A kormány egyenként fog tárgyalni a polgármesterekkel arról, hogyan oldják meg a települések az égbe szökő energiaárak okozta problémákat, és milyen kormányzati segítségre számíthatnak – ez derült ki a csütörtöki kormányinfón. Egyes önkormányzatoknak a segítség azonban már ebben a pillanatban is sürgős.

Az önkormányzatok hosszú távú energiaszerződésekkel rendelkeznek, vagyis a drasztikusan növekvő árak ellenére sok település még a korábbi szerződésének megfelelő tarifán vásárol energiát. A megállapodások viszont különböző időpontokban járnak le, Szentendre például már októbertől lehetetlen helyzetbe kerül –  üzleti tarifára állítja át a szolgálató az önkormányzatot, és a korábbinál 26-szor magasabb árat kér az energiáért, vagy nem szolgáltat. Vagyis a város "bezár", óvodától a szakrendelőig.

Az ígéretek szerint a kormány vizsgálni fogja, hogy milyen lehetőségei vannak az egyes önkormányzatoknak a takarékosságra. Nyilván a kistelepüléseknél adóbevételek hiányában nincs sok mozgástér. A városok esetében már van, idő viszont alig jut az ilyen vizsgálódásokra.

És még ha lenne is elég idő, akkor is szubjektív lehet a kormány döntése. Nem sok jót ígér a korábbi gyakorlat, amikor az iparűzési adót csökkentette a kormány, majd az önkormányzatokat ismeretlen szempontrendszer alapján kompenzálta, és a döntések nehezen voltak védhetők a politikai elfogultság vádjától. Ez vélhetően a mostani helyzetben sem lesz másképp.

Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere egy csütörtöki konferencián már utalt arra: szerinte a kormány azokat a településeket díjazza, amelyek drasztikus intézkedéseket jelentettek be az elmúlt napokban, intézménybezárásokat, vagy akár a közvilágítás korlátozását. Nem tartja véletlennek, hogy a kormánypárti vezetésű Győrben és Szolnokon már egy sor intézmény bezárásáról döntöttek.

A lakosság számára nem jó hír, ha az önkormányzatok az állami támogatásért versengve úgy lobogtatják majd a drasztikusabbnál drasztikusabb takarékossági intézkedéseket, mint a véres kardot. Ha korábban nem, a koronavírus-járvány ideje alatt, de idén a KATA-adózás megreformálása során is polgárok százezrei szembesülhettek azzal az örök igazsággal, hogy a "hamar munka sose jó". A polgárok életét közvetlenül érintő közszolgáltatások, mint a közvilágítás vagy az óvodák működtetése politikai alkuk és találgatás terepévé válhatnak.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, amelynek ellenzéki és kormánypárti vezetésű települések egyaránt tagjai, azt javasolta a kormánynak, vezessen be ársapkát az önkormányzatok energiabeszerzéseire. Egy ilyen intézkedésnek nyilván komoly költségvonzata van, amelyet  az államnak kellene viselnie, és amely talán kevésbé motiválná az önkormányzatokat arra, hogy egyik napról a másikra drasztikus intézkedéseket vezessenek be. Viszont általános, gyors, és a települések között nem válogató megoldást kínálna. És időt, amely alatt a kormány átvilágíthatná a települések működését, ők pedig a számok ismeretében elkészíthetnék saját takarékossági terveiket – ha még nem tették meg. Hamar munka nélkül.