Különleges portéka a Fidesz világképében a magyar szuverenitás. Csak a Brüsszelből, illetve az Amerika-központú nyugati világrend különböző szereplői felől érkező nyomás fenyegeti. Keleti autokráciák vagy kormányzati körökkel szövevényes üzleti kapcsolatba bonyolódott gazdasági érdekcsoportok, multik akármit tesznek, nem veszélyeztetik.
Egy ideje tudjuk, a kormány szerint nem lehet teljes a magyar szuverenitás, ha nincs meghatározó hazai tulajdon a távközlési szektorban. Ezért fogott bele a gazdasági nehézségek dacára is a Vodafone megvásárlásába. Mint ismert, az állam kisebbségi, az állam mai uraihoz szintén igen közel álló 4iG pedig többségi tulajdonrészt szerzett a cégben. Utóbbi szereplő házon belülre kerülését az állami Eximbank által kiközvetített, 750 millió eurós (nagyjából 285 milliárd forint) piaci hitel segítette, aminek részleteiről a Telex számolt be a napokban. A hitelt egy nemzetközi konzorcium dobta össze, amelynek a portál szerint kínai óriásbankok a meghatározó szereplői. Vagyis az állam nem fogyasztóbarát szabályozással és annak következetes betartatásával próbál szuverén módon a polgárok számára kedvező viszonyokat teremteni a távközlési szektorban, hanem állami források mozgósításával és adósság felvételével járó tulajdonszerzéssel. Ha minden igaz, a hitel nagyobb része az államkapitalista Kína pénzügyi szektorából érkezik; a kínaiakról pedig az a hír járja, hogy minden esetben kíméletlenül érvényesítik az érdekeiket az ilyen ügyleteknél.
Úgy látszik, a kormány a nemzeti szuverenitással azonosított üzleti-hatalmi céljai érdekében eladósodni sem rest. Igazi orbáni paradoxon: önerőből nem megy a szuverenista politika. Még az is belefér, hogy az unióból érkező ingyen forrásokat is kockára teszi, legfeljebb hitellel váltja ki azokat. A hatalom annyira erős és szuverén, hogy saját bevallása szerint Brüsszeltől várja a pedagógusok bérének kiegészítését.
Hiszen Kína erre biztos nem ad hitelt.
