Útonállás, nindzsa meló

Útonállás, nindzsa meló

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. épülete 2023. december 5-én. (Fotó: MTI/Kiss Dániel)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben az ország a párizsi olimpiára figyel, a magyar sikereknek örül, a nindzsa kormány újból lesújtott; lesből támadva, egyetlen mozdulattal fosztott ki egy magyar települést.

A cinikus módon az Ukrajna területén folyó háborúra, humanitárius katasztrófára tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozó múlt heti rendelet különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paksi Atomerőmű területét, és azt a várostól a megyei önkormányzatnak adta át. Ennél is lényegesebb, hogy az erőműtől befolyó évi több mint hatmilliárd forint iparűzési adót Tolna, illetve Bács-Kiskun megye önkormányzataihoz irányítják át. A két megyei közgyűlést kormánypárti többség irányítja, Pakson viszont a június 9-i választás nyomán meglepetésre ellenzéki, civil polgármester, Heringes Anita váltja októberben a fideszes Szabó Pétert. Az előző mondat a kormányrendelet valódi magyarázata is, ezt minden épeszű magyar tudja, állítson bármit a hivatalosság.

A Fidesz mára nem is csinál titkot abból, hogy kész politikai alapon büntetni azokat a magyar embereket, akik olyan településen élnek, amely merészel ellenzéki elöljárókat választani. Ezzel kampányolt Lázár János miniszter is Hódmezővásárhelyen, hiába. A választók nyílt zsarolása polgárjogot nyert Magyarhonban.

Pakson a közfelháborodás hatására a (még) hivatalban lévő polgármester is közbenjárást ígért az ügyben. Meglátjuk, mire jut vele. És mire jutnak tiltakozásukkal a paksiak, akik amúgy – érthető okból – hívei a Paks 2 beruházásnak. Az is lehet, hogy Paks városa – amely a kormány rendeletével egy csapásra elveszítette bevételei harmadát – kap valamilyen kompenzációt. Ahogy azoknak is lehet igazságuk, akik szerint nem jó az iparűzési adóval kapcsolatos jelenlegi gyakorlat. Ám mindez részletkérdés.

A kormány egyértelműen politikai indíttatásból, afféle bosszúként hozta meg erőből, az érintettekkel folytatott előzetes egyeztetés nélkül a statáriális döntést. Amivel nemcsak a paksiaknak, hanem az egész országnak újfent megüzente: Magyarországon nincs jogbiztonság, nincsenek kiszámítható viszonyok, az útonálló kormány bármikor bárkire lecsaphat. Nem mellesleg: többek között ezért húznak el gazdasági fejlettség tekintetében mellettünk a térség országai. Ha vagyonról vagy jogokról van szó, folyamatos a fenyegetettség. A kérdés csak az, meddig él még csendesen együtt ezzel a helyzettel a társadalom.

A hatalmi önkény, a teljhatalmú miniszterelnök a valódi forrása az örökös, nagy magyar veszélyhelyzetnek.