Minden mindennel összefügg

Minden mindennel összefügg

Az élet szövete (Fotó: Molnár Csaba/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Aki azt hiszi, hogy érti az ökológiát, az nem érti az ökológiát – a Nobel-díjas Richard Feynman eredetileg a kvantummechanikára tette ezt az azóta szállóigévé vált megjegyzést, de a földi ökoszisztéma működésére ugyanúgy igaz. Erről a hihetetlenül bonyolult rendszerről szól Az élet szövete, Anne Sverdrup-Thygeson norvég konzervációbiológus legújabb könyve. A szerző részben entomológus is, amit előző, hasonlóan magával ragadó könyve, a földi rovarvilágról szóló Terra insecta is bizonyít.

Az élet szövetét a bolygó sok milliónyi élőlényfajának még ennél is nagyságrendekkel több egymás közötti kapcsolatai képezik. E kapcsolatok jelentőségét képtelenség túlbecsülni, hiszen nélkülük nem lenne semmi, amit életnek nevezhetnénk a Földön. A termelő- és fogyasztószervezetek dinamikus egyensúlya teremti meg nemcsak az összes mikróba, növény és állat, de az ember életfeltételeit is.

Persze sok könyvet írtak már általánosságban az ökoszisztémák működéséről, és ezeknek a könyveknek – helyesen – mindig az a céljuk, hogy a természet megőrzésére buzdítsák az olvasókat. Nem különbözik ettől Az élet szövete sem, ugyanakkor Sverdrup-Thygeson jól egyensúlyozik a szórakoztató ismeretterjesztés, illetve a bolygó jövőjével és a klímaváltozással kapcsolatos – egyébként sajnos megalapozott – nyomasztás között. Vagyis az ember olvasás közben nem azonnal kezd szorongani. Még mielőtt maladaptív megküzdési stratégiaként inkább sutba dobná a könyvet, csak ne kelljen arról olvasnia, hogy elpusztul minden, sok egyszerűen csak érdekes adatot, ismeretet is kap a kötettől, amelyekkel akár egy társaságban is villoghat. Vagyis, miközben nagyon komoly, értékes, és veszélyben lévő jelenségekről és teremtményekről olvas, még szórakozhat is.

Van szó Az élet szövetében például a bálnatetemeken lakmározó növényszerű kinézetű csontevő férgekről, arról, hogy „a pollen többet jelent a növényi szexnél és a szénanáthánál”, a halhatatlan medúzákról és a brazíliai termeszek által létrehozott építményekről, amelyek a legnagyobb, élőlény alkotta összefüggő struktúrák a világon (vagyis az emberi épületeket is lepipálják).

Anne Sverdrup-Thygeson: Az élet szövete. Ford.: Patat Bence. HVG Könyvek, 2022. 4200 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/49. számában jelent meg december 2-án.