Bagossy László rendezése, a Hurok tűpontos korrajz arról, ami ma Magyarországon zajlik.
Kritika
A birodalom vége című miniszéria négy hódító – köztük Attila, a hun – nyomába ered, hogy bemutassa, hogyan építették fel uradalmuk, majd azok miért lettek porrá.
Az Úr Hangja készítői annyi mindent szerettek volna a filmbe passzírozni, hogy a sok egyedi szín végül csak zavaros masszává áll össze.
Nagy meglepetéseket tartogat a harmadik évad, amely nem fél kritikát mondani az elmúlt 30-40 év Amerikájáról.
Kizsákmányolásról és kölcsönös meg nem értésről mesél Az átkelés madarai. A helyi hagyományok feladása mutatja a fokozatos erkölcsi romlást.
Hogyan lehetne hitelesen megragadni a színházban mindazt, ami ma idehaza velünk történik? Erre próbáltunk meg két előadás nyomán választ találni.
A darabban egy egyszerű család kálváriájának vagyunk tanúi, ami szomorúan rímel a mai Magyarországon zajló történésekre.
Tabutémáról, a hit kérdéseiről, a tízparancsolathoz való viszonyunkról írt drámát Székely Csaba, a Bányavidék-trilógia szerzője.
Az élet lényegét keresi a Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című tárlat.
Szilágyi Zsófia bemutatkozása joggal részesült Cannes-ban a kritikusok elismerésében.
Csirkemell és hazaszeretet: a film főhősének önkutatása egy kicsit mindannyiunk életébe betekint.
Két izgalmas irodalmi eredőjét találjuk Lars von Trier új filmjének.
Egyszerre műtárgyrablós bűnügyi film, feszült thriller és az európai mozi hőskorát megidéző szerelmi sztori.
Gustav Möller filmje fájdalmasan mutatja meg, hogy ítélkeznünk még akkor is korai, ha végre teljesen összeállni látszik a kép.
A látszat ellenére nem a szélsőjobbosok gondolkodásmódjának bemutatásáért érdemes elolvasni Daniel Höra regényét, a Betolakodókat.