Háború, kábítószerek, prostituáltak a színpadon

A lélek legszebb éjszakája egyik jelenete (Fotó: Horváth Judit)

Jászberényi Sándor újságíró és haditudósító első novelláskötetével (Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2013) komoly nemzetközi sikert ért el. Két évvel ezelőtt megjelent a második novellafüzére is, mely mindjárt a Libri Irodalmi Díjig jutott, és most már színházi előadás is lett belőle a budapesti Örkény Színházban.

De ne szaladjunk ennyire előre, inkább foglalkozzunk kicsit azzal, mit is jelent a gonzó újságírás. Az Amerikából érkező áramlat lényege az erős szubjektivitás – művelői azt vallják, a tények vegyíthetők fikcióval, a végtermék ettől még igaz marad. Nem véletlen, hogy a gonzó újságíró szoros kapcsolatban van a különféle tudatmódosító szerekkel. Jászberényi hőse is ilyen: kóros álmatlanságban szenved, képtelen aludni a piától, a drogoktól, az átélt eseményektől, a lelkétől. Még annyit tudni róla, hogy elvált, kisfia a volt feleségével él, ő pedig minden mindegy alapon kísérti a sorsot.

Dermesztő posztszovjet maszkabál az Örkény Színházban | Magyar Hang

A kilencvenes évek (és a korábbi időszakok) társadalmának keresztmetszete vonul fel revüszerűen a Secondhand (Szovjetűdök) című darabban.

Az Örkény stúdiószínpadán, december közepétől látható előadás, A lélek legszebb éjszakája jól hozza vissza a novelláskötet hangulatát (szövegkönyv: Szabó-Székely Ármin), amelynek alcíme frappánsan foglalja össze a színpadi produkció lényegét is: történet álmatlanságról és őrületről. Minden adott, hogy tizennyolc pluszos legyen az előadás: háború, kábítószerek, prostituáltak – az események vadul kavarognak a világtól és önmagától megcsömörlött főhős életében. Utóbbiból mindjárt kettő van: a közel-keleti konfliktuszónákban kóválygó magyar újságírót ugyanis két színész játssza.

Nagy Zsolt jól hozza a magánéleti válsága elől háborúba, kábítószerezésbe és kurvázásba menekülő szerzőt, Ficza István pedig egyfajta rezonőrt, felettes ént jelenít meg, aki végül maga is beleőrül a nyomásba. Vannak erős pillanatai az előadásnak: amikor a hatalmas monitoron (díszlet és jelmez Izsák Lili) azt látjuk, hogy megérkeztünk egy, az Iszlám Állam harcosai által kifosztott településre, és egy üres épületben bóklászunk (az előadás alatt vetített képek és videó jó része a szerző eredeti felvétele), majd egy gyors vágás után maguk a nézők tűnnek fel a sötét helyiségben. Megdöbbentő és kiszolgáltatott érzés viszontlátni magunkat a képernyőn – a kamera fejlámpája miatt hunyorogva az ember úgy érzi, maga is ott lapul valahol a romok között, és bármikor kivégezhetik. A kamera és a golyóálló mellény fontos eszköz, szinte végig használja a két színész – aki járt már tudósítani háborúban, pontosan tudja, ez a két dolog mennyire szerves része az ott eltöltött napoknak.  

Mai magyar passiótörténet aberrált miniszterrel és pénzéhes államtitkárral | Magyar Hang

Bagossy László rendezése, a Hurok tűpontos korrajz arról, ami ma Magyarországon zajlik.

Értelemszerűen nem minden haditudósító kábítószer- és szexfüggő, mint Maros Dániel, Jászberényi kitalált figurája, de a produkció jól adja vissza azt a hatalmas feszültséget, amely ezekben a konfliktusövezetekben dolgozókra nehezedik. A másfél órás előadásról (rendező: Polgár Csaba) a néző kicsit fejbe vágva jön ki, és miközben hazafelé gyalogol a karácsonyi fényekben fürdő városban, talán egy picit elnézőbb lesz saját, unalmas hétköznapjaival is.

A lélek legszebb éjszakája. Örkény Színház. Rendező: Polgár Csaba.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!