Óriási bejelentéssel állt elő a minap Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután véget ért Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök tárgyalása. A diplomata kijelentette: a két fél megállapodott abban, hogy nincs szükség további megbeszélésekre a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat helyreállításához vezető út mérföldköveit rögzítő uniós megállapodástervezetről. „Ez új és fenntartható alapokra helyezi a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatokat” – emelte ki a politikus, ami után több részletet is megtudhattunk a körvonalazódó megállapodásról. Ennek értelmében a jövőben az emberek szabadon mozoghatnának a két ország között a kölcsönösen elismert útlevelük és rendszámuk használatával, diplomáik és képzéseik kölcsönös elismerésével pedig szabadon vállalhatnának munkát és tanulhatnak bármelyik országban. A tervezet legfontosabb eleme az, hogy aláírása esetén Szerbia a továbbiakban nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Egy nap sem telt el, Belgrád máris visszavonulót fújt: Vucic szerint az európai rendezési javaslat nem elfogadható Belgrád számára, mert Szerbia ugyan készen áll arra, hogy megvalósítsa az abban foglaltakat, azonban továbbra sem lehet Szerbia és Koszovó kölcsönös elismeréséről vagy Koszovó függetlenségének elismeréséről beszélni. Belgrád nem tudja elfogadni azt sem, hogy Szerbia nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe. A szerb államfő kijelentette, szó sem volt arról, hogy bármit is alá kellett volna írni, így a két fél még igen távol áll a megegyezéstől. A diplomáciai kavarodást később az Európai Unió külügyi szóvivője igyekezett tisztázni. Azt mondta, a felek hétfőn egy javaslatról tárgyaltak, és magából a dokumentum szövegéből is kitűnik, hogy nem egy végleges megállapodásról volt szó, vagyis senki nem beszélt azonnali aláírásról.
Pristinában sem fogadták ujjongva Borrell bejelentését az állítólagos megállapodásról. Az ellenzék a koszovói parlamentben tudomására adta a kormánynak, hogy teljességgel elfogadhatatlan egy olyan javaslat, amely nem tartalmazza Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését, vagyis azt, hogy Belgrád elismeri Pristina függetlenségét. Emellett azt is felrótták Kurtinak, miszerint beleegyezett abba, hogy megalakítsák a koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét (ZSO), ezzel pedig nagyobb autonómiát kapnának a Koszovóban élő szerbek. Válaszában a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a dokumentum lehetővé tenné Koszovó számára a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozást, és az nem tartalmaz olyan részt, amely ellentétes lenne a koszovói alkotmánnyal. Emlékezetes: a koszovói alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a ZSO megalakítása alkotmányellenes lenne, mert a többnemzetiségű Koszovóban egynemzetiségű szervezetet hozna létre. Kurti szerint a rendezési terv vonatkozó pontja nem a ZSO létrehozását jelentené, mindössze egy szerb „közösség” megalakítását, amely csupán társadalmi és politikai szerepet töltene be.
Kurti helyzetét persze alapvetően megnehezíti, hogy ma már nemcsak európai partnerei, hanem első számú szövetségese, az Egyesült Államok is igyekszik nyomást gyakorolni rá, hogy Pristina végre zöld lámpát adjon a ZSO létrehozásának. Erről beszélt Christopher Hill, az Egyesült Államok pristinai nagykövete egy gazdasági fórumon, ahol a diplomata többek között kijelentette: a szerbek évszázadok óta jelen vannak Koszovóban, és joguk van ahhoz, hogy döntsenek a saját jövőjükről.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/10. számában jelent meg március 10-én.
