Reagáltak az oroszok a friss szankciókra, miközben akadnak olyan elemzők, akik szerint nem lesz komoly következménye annak, hogy Moszkva elismerte a két szakadár kelet-ukrajnai régiót. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azzal fenyegette meg Európát, hogy hamarosan kétszer annyit kell majd fizetniük a gázért.
– Illúzió azt hinni, hogy ha Moszkva nem ismeri el a Donyecki- és a Luhanszki „Népköztársaságokat”, akkor a Nyugat nem ítélt volna el minket és nem vezetett volna be ilyen szankciókat Oroszországgal szemben – mondta kedden az orosz külügyminisztérium szóvivője. Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség által idézett Maria Zaharova egy élő YouTube-beszélgetésben a Krím 2014-es esetét hozta példaként.
– Nézzük meg a Nyugat »válaszát«, amely szerintük mindig az adott térségben élők védelmét szolgálják, hogy nézett ki 2014-ben. Nem lehetett nem észrevenni, hogy az újraegyesülés a Krímmel a helyiek akaratán nyugodott. Volt egy népszavazás, volt egy döntés, amit persze senki sem vett észre. Nem lehet nem észrevenni, hogy 2014 óta az emberi jogok, azok a hírhedt emberi jogok, a nyelv, a jogi keretek, minden más, a média fejlődésével együtt valóban összehasonlíthatatlanul jobb most Krímben, mint 2014 előtt volt. Erre mi van? A Nyugat mindezt nem hajlandó észrevenni, és minden évben meghosszabbítja az országunk elleni krími szankciókat – jelentette ki a külügyi szóvivő.
Zaharova szerint a Nyugatnak „nincs szüksége alapra” a szankciókhoz. „Még ha ezek ellent is mondanának üzenetüknek és a valós tényeknek, ez nem változna a lépéseiken” – mondta a diplomata.
De vajon milyen hatásai lehetnek az új szankcióknak? A Kreml-közeli Szputnyik News hírportál Oroszországgal foglalkozó nemzetközi elemzőket kért fel, hogy mondjanak véleményt a február 21-i szakadár ukrán régiók elismerését követő helyzetről és a nyugati szankciók várható hatásairól. Az amerikai Gilbert Doctorow szerint mind a Washington, mind az EU által foganatosított új szankciók porhintések csupán. A Brüsszelben lakó politológus szerint ugyan az európai szankciók néhány, a friss eseményekben és a két szakadár ukrán régió elismerésében feltételezhetően szerepet játszó orosz személynek kellemetlen lehet, de ez is csupán jelzésértékű. Doctorow nem lát arra utaló jeleket, hogy valóban komoly gazdasági következményekkel járna Moszkva legújabb sakkhúzása.
– Ami február 21-én történt, az a Nyugat dominálta világban csak egy aprócska kis szabálysértés. Nem várok tehát semmit. A tegnap történtek azonban csak az első lépések a sok közül, amelyekkel Oroszország arra törekszik, hogy elérje az Egyesült Államok és a NATO kapitulációját az európai biztonság átszervezésével kapcsolatos december 15-i követeléseihez – véli az amerikai politológus.
– Az elmúlt nyolc évben Kijev számos módon megsértette a minszki megállapodásokat, beleértve a Donyecki Népköztársaság volt miniszterelnökének, Alekszandr Zaharcsenkónak a 2018 augusztus végi meggyilkolását – véli Joe Quinn. (Az ukránok szerint Zaharcsenko a szakadár köztársaságokat vezető csoportok között zajló belső harcok áldozata lett, míg az oroszok Kijev kezét vélték felfedezni benne.) A Párizsban élő politikai kommentátor, író szerint Kijev bízott abban, hogy büntetlenül összemoshatja a megállapodásokat, mert úgy gondolta, hogy mind az Egyesült Államok, mind a nagy európai nemzetek politikai, gazdasági és katonai támogatását élvezi. A brit-szerb politikai kommentátor, Marko Gasic szerint miután Kijev érdemben nem volt hajlandó tárgyalni e két régióval, a szakadároknak más választása nem igen akadt annál, ami most az orosz elismerést és katonai védelmet hozta magával.
Doctorow szerint a Donyecki- és a Luhanszki „Népköztársaságok” orosz elismerésével véget vet a két régió, valamint a kijevi rezsim közötti háborús helyzetnek. „A feszültség egy úgynevezett befagyott konfliktussá változik, hasonlóan a Moldovából kiszakadt szakadár Dnyeszteren túli területhez, vagy épp a 2008-ben Grúziából kivált, és egyedül Moszkva által függetlenként elismert Abháziához és Dél-Oszétiához. Ezeken a helyeken már senki sem harcol direktbe, és senki sem hal meg emiatt” – vont párhuzamot az elemző.
A The Moscow Times beszámolója szerint Putyin bejelentését követően a dollárban számított orosz RTS tőzsdeindex 10,4 százalékot zuhant, ám a mélyrepülés 12 óra elteltével megállt, és végül a legalacsonyabb értékhez képest 2,1 százalékot sikerült javulnia. Az orosz tőzsde a 2008-as orosz-grúz konfliktus óta nem esett ekkorát egy nap alatt, amikor az akkori konfliktus kiéleződése miatt 19,1 százalékot zuhantak a részvényárak egyetlen nap alatt. A rubel-dollár árfolyam is úgy néz ki magára talál: az elismerés előtt 1 dollár 77,39 rubel volt, másnap azonban átlépte a 80-as lélektani határt (80,42), majd ma az árfolyam visszacsúszott 78.91-re.
Közben a németek azon bejelentésére, amelyben a berlini szövetségi kormány jelezte, azonnali hatállyal felfüggesztik az Északi Áramlat-2 földgáz vezeték üzembe helyezésének folyamatát, Dmitrij Medvegyev adott egy igen kemény reakciót. A volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz államfő nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője, arról tett közzé cinikusnak szánt bejegyzést Twitter-oldalán, hogy Európának nemsokára kétszer annyit kell majd fizetniük majd a gázért. „Olaf Scholz német kancellár elrendelte az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésének leállítását. Nos, üdvözöljük az új világban, amelyben az európaiak hamarosan 2000 eurót fizetnek ezer köbméter gázért!” – írta az orosz elnöki tisztséget 2008 és 2012 között betöltő Medvegyev.
