Magyarország a legrosszabbak között van a korrupcióellenes intézkedések végrehajtásában. Erre hívta fel a figyelmet az Európa Tanács ezzel a témával foglalkozó testülete, a GRECO. A korrupcióellenes államok csoportjának (GRECO) célja, hogy javítsa tagjainak a korrupció elleni küzdelem képességét azáltal, hogy ellenőrzi, megfelelnek-e a korrupcióellenes előírásoknak. Segíti az államokat a nemzeti korrupcióellenes politikák hiányosságainak azonosításában, ösztönözve a szükséges jogalkotási, intézményi és gyakorlati reformokat.
A GRECO három területen fogalmaz meg ajánlásokat a kormányok számára: a jogalkotással, a bírói és az ügyészi szervezettel kapcsolatban. Az elmúlt években Magyarország 18 ajánlást kapott, ebből ötöt teljesített, hármat részben, tízet pedig egyáltalán nem.
Utóbbi adatot figyelembe véve Magyarországnál csak Ausztria és Törökország teljesített rosszabbul. Viszont, ha csak a parlament működésére vonatkozó ajánlásokat nézzük, akkor még rosszabb a kép: az ajánlásoknak csak a 14,3 százalékának tett eleget a magyar kormány, 85,7 százalékban pedig figyelmen kívül hagyta az ajánlásokat. Ez valamennyi állam közül a legrosszabb arány.
Korrupció, kormányzati túlhatalom – itt a hivatalos brüsszeli értékelés Magyarországról
Az Európai Bizottság szerint a nyilvános információkhoz való hozzáférés korlátozása akadályozza a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket alkotmányos jogaik gyakorlásában. „Javítani kell a versenyt a közbeszerzés területén és meg kell erősíteni az adórendszert az agresszív adótervezés kockázata ellen” – írja a testület.
Csak összehasonlításképpen: a norvégok vagy a finnek például valamennyi javaslatot megfogadták és azokra megfelelő szabályozást hoztak. Az adatok értelmezésekor Marin Mrčela, a GRECO elnöke a következőket mondta: „Mindez nagymértékben megmagyarázza, hogy miért nagyon alacsony az emberek bizalma a politikában, és még alacsonyabb lesz, ha a politikusok nem tesznek lépéseket az összeférhetetlenségi előírások betartására.”
A GRECO munkájában egyébként összesen 50 ország vesz részt. A teljes mértékben végrehajtott ajánlásokat tekintve Magyarországnál jobb helyezést ért el például Bulgária, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Albánia, Románia és Észak-Macedónia is.
A jelentés Magyarországra vonatkozó részét az elmúlt három évben a magyar kormány nem engedte publikálni, ebben történt most változás, ami azonban nem jelentette azt, hogy ajánlások végrehajtása felgyorsult volna. A GRECO olyan intézkedéseket javasolt Magyarországnak, amelyek révén a jogalkotási folyamat átláthatóbb lenne és konzultációs lehetőséget biztosítana az érdekeltek részére. (Ezt rendszeresen kifogásolják az Európai Unió országjelentései is.) Azt is szorgalmazza a GRECO, hogy a parlamenti képviselők számára készítsenek magatartási kódexet a korrupciós kockázatok csökkentésére és tegyenek lépéseket az ellen, hogy az üzleti szfére befolyásolja a politikai döntéseket.
Növekszik a magyar gazdaság, de nő a korrupció is
Minden mutató szerint a korrupciós kockázat jelentős a magyar gazdaságban - áll az Európai Bizottság országjelentésében.
Ez a jelentés a későbbiekben hivatkozási alap lesz akkor, amikor az egyes tagállamok belső viszonyait taglaló összefoglalók készülnek Európában. Ide értve például az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését, amelynek várhatóan befolyása lesz az uniós kifizetés esetleges felfüggesztésére is.
