Gyors eredményt nem hozhat, a háborút nem állíthatja meg az Oroszországot sújtó, minden eddiginél komolyabb szankciós csomag, a gazdaságot azonban hosszabb távon egészen biztosan recesszióba löki, és az oroszok mindennapi életét is megkeseríti. A büntető intézkedések ugyanakkor visszaütnek a bevezetőikre is, ráadásul Moszkva elszigetelése még inkább közelítheti Oroszországot és Kínát, valamint erősítheti egy alternatív pénzügyi rendszer kialakulását.
Hiába fenyegette meg Joe Biden Ukrajna megtámadása esetére minden eddiginél súlyosabb szankciókkal Oroszországot, ez sem tudta eltéríteni Vlagyimir Putyint a háborútól. A nyugati politikusok most már az orosz gazdaság térdre kényszerítéséről beszélnek. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország gazdasági minisztere úgy fogalmazott, hogy teljes gazdasági és pénzügyi háborút indít a Nyugat Oroszország ellen. A cél Bruno Le Maire szerint az, hogy összeomoljon az orosz gazdaság, és ennek érdekében készek újabb szankciók bevezetésére is. Annak ellenére, hogy az eddigi intézkedéseket is komoly belső viták kísérték, ezért a szankciók meglehetősen felemásak.
A több hullámban meghozott büntető intézkedések mindenek előtt az orosz pénzügyi szektort igyekeznek megfojtani, az orosz elitet szeretnék szembeállítani Vlagyimir Putyinnal, felkorbácsolnák a társadalmi elégedetlenséget, a légi közlekedés ellehetetlenítésével is elszigetelik Oroszországot, és korlátozzák a hozzáférést a technológiákhoz. Ezt egészítik ki sokak által vitatott módon a kulturális és sportéletet büntető, Oroszországot végképp a nyugati világ páriájává tevő intézkedések. A művészeket sok helyen arra kényszerítik, hogy ítéljék el Putyin háborúját, vagy csak simán mondják le a fellépéseiket, az orosz sportolókat pedig kizárják szinte minden versenyről. Nem érintik viszont a szankciók a legfontosabb orosz szektorokat, az energia- és a mezőgazdasági exportot.
Az orosz vagyonok befagyasztása csaknem 1000 milliárd dolláros összeget jelent, amely érinti egyrészről a bankszektort és az oligarchákat. Az Egyesült Államok az orosz bankszektor 80 százalékát, míg az Európai Unió a 70 százalékát büntette, az orosz bankrendszer egyes tagjait pedig kizárták a határokon átívelő tranzakciók gyors és hatékony lebonyolításáért felelő SWIFT rendszerből. Ez megnehezíti a likviditás fenntartását is, főként ha pánikba esve tömegek kezdik el kivenni pénzüket a bankokból. Ezek a szankciók megnehezítik a gazdaság finanszírozását, és a kereskedelmi elszámolásokat is, amelyeknek a fele dollárban bonyolódik. Szankcionálták az orosz jegybankot is, ezzel gátolják abban, hogy tartalékok felhasználásával kivédje a pénzügyi szankciók hatásait. A jegybank így nem fér hozzá a 643 milliárd dollárnyi tartalékok mintegy harmadához. Az orosz államot és tucatnyi nagyvállalatot, köztük a Gazpromot, a Lukoilt, a Rosznyeftet, a Transznyeftet és a Rosztelekomot kizárták a nyugati tőkepiacokról is.
A szankciókra azonnal mintegy 30 százalékos zuhanással reagált a rubel, majd később valamelyest visszaerősödött az árfolyam. Erre reagálva a jegybank az eddigi 9,5-ről 20 százalékra emelte irányadó kamatát. Maga a döntés nem, annak mértéke azonban meglepte a szakértőket. Az emelés biztosítja, hogy olyan szintre emelkedjenek a betéti kamatok, ami kompenzálja a megnövekedett devalvációs és inflációs kockázatokat. Ez a szándékok szerint segít fenntartani a pénzügyi és árstabilitást, és megvédi lakossági megtakarításokat az értékvesztéstől.
A büntető intézkedések hatékonysága kapcsán elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy azok hatása nem azonnal jelentkezik, ráadásul a kölcsönös függőség miatt még mindig felemásak. Megjegyzik azt is, hogy néhány éve Iránt ennél keményebben szankcionálták, mégis talpon tudott maradni, ráadásul az orosz gazdaság jóval nagyobb is. Tehát az intézkedések hatása fájó lesz, ám a kereskedelem alapjait várhatóan nem szaggatja szét. A napi 500, más számítások szerint 700 millió dolláros orosz export pedig megtarthatja a gazdaság működőképességét, ha nem költik el azt is a háborúra. Ráadásul a világ politikai értelemben nem nyugati fele nem csatlakozott a szankciókhoz, így mindenek előtt Kína, India, Vietnám és az arab országok átvehetik a kiesők szerepét. Kínával feltehetően volt is valamilyen előzetes egyeztetés erről, és Peking egyébként is szeret a hasonló asszimetrikus helyzetekbe belemenni. A szankciók hatékonysága attól is függ, hogy az ebből adódó nehézségeket miképp tűri majd a lakosság.
A szakértők felhívják a figyelmet egy gazdasági világháború veszélyére is, hiszen az orosz, és a háború folytán az ukrán gazdaság kiesése, a nemzetközi pénzügyi rendszer borítékolható válsága a covidhisztéria utóhatásaival karöltve a harmadik világháborúhoz hasonló rombolást okozhat. Mindenek előtt Európa szenvedheti meg a háború elhúzódását és az általa bevezetett szankciókat, de a háború túlságos elhúzódása már nem jó Kínának sem. Ennek az igazi nyertese az Egyesült Államok lehet, ám a világgazdasági hatások mindenképpen afelé lökhetik Joe Bident, hogy minél előbb leüljön tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.
