Minden évben négy területen végez vizsgálatot az Európai Bizottság valamennyi tagállam jogállami berendezkedésére vonatkozóan. Ennek a célja, hogy egy olyan átfogó jelentés készüljön, amely segít beazonosítani a problémákat és alkalmas egy párbeszéd megindítására az uniós intézmények, a tagállamok és az adott kormány között. A jelentés mindig ugyanarra a négy területre összpontosít: az igazságszolgáltatási függetlenségére, a korrupcióellenes küzdelemre, a sajtó szabadságára és sokszínűségére, valamint a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerére. A legújabb jelentésben Magyarország esetében semmi biztatót nem közöltek, a korábbi évek aggodalmait lényegében megismételték, a kritikus területeken előrelépést nem tapasztaltak. Elmondható, hogy ez a dokumentum nem viszi közelebb Magyarországot ahhoz, hogy az uniós források elérhetővé vájanak számára.
A magyarországi helyzetet elemezve a jelentés megállapítja, hogy a bírói függetlenség megítélése továbbra is átlagos a lakosság körében, míg a vállalatok körében alacsony. Az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal elnöke feletti hatékony ellenőrzés hiánya növeli az önkényes döntések lehetőségét a bírák karrierjét illetően és aggodalomra ad okot a bírói megbízás diszkrecionális megszüntetésének lehetősége.
A korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság továbbra sem lát áttörést, hiányolják a komoly ügyekben lefolytatott nyomozásokat és meghozott ítéleteket. Azt különösen aggasztónak tartják, hogy amikor az uniós vizsgálatok szabálytalanságot tárnak fel, akkor Magyarország inkább lemond az EU-s forrásokról és a költségvetésből fizetik ki ezeket a vitatott összegeket, arról pedig nincs információ, hogy a csalások kapott személyek milyen büntetést kaptak.
A sajtó sokszínűsége térén továbbra is aggasztónak tartja Brüsszel, hogy a jelentős állami források kormánypárti médiába történő becsatornázása továbbra is egyenlőtlen feltételeket teremt. A fékek és ellensúlyok kapcsán pedig visszatérően azt hozzák fel – egyebek mellett -, hogy „a nyilvános konzultáció hiánya és a felgyorsult jogalkotási folyamat tovább gyengítette a szabályozási környezet minőségét.”
„Sajnálatos módon a helyzet néhány tagállamban továbbra is aggodalomra ad okot, különösen ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti. A jelentés ezenkívül első alkalommal foglalkozik a közszolgálati médiával. Több biztosítékra van szükség a közszolgálati média függetlenségének védelme, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a közfinanszírozás megfelelő legyen, és azt ne használják fel nyomásgyakorlásra. A mai napon egy lépéssel tovább megyünk: javaslatokat teszünk arra, hogy miként lehetne javítani a jogállamiság helyzetét az EU-ban.” - mondta Vera Jourova, a jelentés ismertetése során.
Magyaroszág esetében a következőket ajánlották a kormány és az országgyűlés figyelmébe.
- Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítése függetlenségének megőrzése mellett, az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal elnökének jogköreinek hatékony ellensúlyozása érdekében.
- A Kúriával kapcsolatos szabályok kiigazítása a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetésére, a Kúria elnöki tisztségre való alkalmassági kritériumainak szigorítására, valamint a Kúria elnöke feletti bírói testületek ellenőrzésének megerősítésére, az európai normák figyelembevételével, valamint az Eupai Bírósághoz benyújtható, előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükségességének felülvizsgálati lehetőségének megszüntetése, az uniós jogi követelményekkel összhangban.
- Átfogó reformok elfogadása a lobbizással és a forgóajtó.jelenséggel kapcsolatban, és meg kell erősíteni a vagyonnyilatkozatok rendszerét, biztosítva a hatékony felügyeletet és végrehajtást.
- Magyarországnak jelentős eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén.
- Mechanizmusok bevezetése a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai szabványokat.
- A szabályok és mechanizmusok megerősítése a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása érdekében, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai szabványokat.
- Olyan jogszabályok elfogadása, amelyek biztosítják a reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását az állam és az állami tulajdonú vállalatok között.
- A civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályok felszámolása
A jelentés kapcsán Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közleményében egyebek mellett ezt írta: „Az állami propaganda által festett hazug narratíva ellenére az Európai Bizottság nem valamiféle „politika boszorkányüldözést” folytat Magyarország ellen, és természetesen nem is óvodás gyermekeink nemátalakító műtéteinek népszerűsítésre szeretné rábírni Magyarország kormányát. A Rogán minisztérium szakadatlan erőfeszítései ellenére a dokumentum egyértelműen rávilágít, hogy az Európai Bizottságnak olyan konkrét kifogásai vannak a jogállamiság magyarországi működésével, mint - egyebek mellett - a Pegasus-botrány körüli tisztázatlan kérdések, a magas szinten elkövetett korrupcióval szembeni fellépés korlátozott jellege, a civil szervezetekre helyeződő politikai nyomás, a közszolgálati média függetlenségének kérdése, vagy éppen az állami hirdetések igazságos és átlátható elosztásának hiánya.”
A mai nap krónikájához tartozik, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elfogadott egy állásfoglalást a magyar jogállamisági helyzetről. Ebben áttekintették azt, hogy milyen változások történtek azóta, hogy 2018 őszén elfogadták a Sargentini-jelentést, amelynek eredményeként a tagállamok megindították a hetes cikkely szerinti eljárást. A mostani szakbizottság jelentés szerint Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált. Megállapították, hogy a magyar jogállamisági helyzet az elmúlt években romlott, amit az EU tétlensége is súlyosbított. A képviselők szerint a 7. cikk szerinti eljárás további késleltetése a jogállamiság tagállamok általi megsértését jelentené. Azt is leszögezik, hogy vissza kell tartani a Magyarorzságot megillető helyreállítási forrásokat mindaddig, amíg a magyar kormány nem tesz eleget az ajánlásoknak és a bírósági határozatoknak.
