84 százalékos átoltottsággal jelenleg Portugália az európai oltási „rangsor” legelején foglal helyet. A Magyarországhoz hasonló lakosságszámú, 10,3 millió lakosú országban ez azt jelenti, hogy aki elérte az oltáshoz szükséges életkort, nagyrészt beadatta magának a vakcinát koronavírus ellen. A hatvan év felettiek körében már most is 99 százalékos az oltottság, az 50 felettiek között 97 százalék, de már a 12-17 évesek 84 százaléka is oltott Portugáliában.
A Dániához és Máltához hasonlóan kiemelkedő arányt Portugália oltási kötelezettség nélkül érte el. Más országoktól eltérően meghatározott foglalkozási csoportoknak sem tették kötelezővé az oltást, ahogy ezt többek között Magyarország vagy Franciaország is tette az egészségügyben, Olaszország pedig az oktatásban is. Az oltatlanoknak bizonyos korlátozásokkal kell szembenézni, de azok is lazábbak, mint sok más ország esetében. Ráadásul az országnak korábban vakcinabeszerzési gondjai is voltak: július végén más uniós államoktól kért segítséget koronavírus elleni oltási kampányának felgyorsításához újabb vakcinaszállítások formájában. Magyarországtól 200 ezer dózis AstraZenecát vásároltak, de más országoktól is több százezer adag oltóanyag érkezett Portugáliába.
A külföldi sajtóban is sok helyen elemzik a portugál oltási sikert. Német nyelvterületen különösen nagy az érdeklődés, miután egyelőre Németország és Ausztria sem ért a portugál átoltottság közelébe. Németországban a lakosság 63 százaléka kapott már meg két dózist, Ausztriában ez azonban csak 59 százalék, alig több, mint Magyarország 58 százalékos eredménye.
A járvány első hullámát Portugália jól kezelte, és decemberre úgy látszott, az őszi hullám is nyugvópontra jut. 2020 telén, a négy napos karácsonyi nyitást követően azonban összeomlásközeli helyzet alakult ki az egészségügyben a koronavírus brit mutációjának terjedése miatt, hiány volt kórházi ágyakból, lélegeztetőgépekből, oxigénből. A portugál járványügyi adatok a legrosszabbak voltak a kontinensen, ezért más uniós országoktól kértek segítséget, a tagállamok orvosi eszközökkel siettek a dél-európai ország segítségére, és koronavírusos betegeket is átvettek. A koronavírus áldozatainak száma mostanáig közel van a 18 ezerhez. A krízishelyzetet az is súlyosbíthatta, hogy európai összehasonlításban a második legidősebb társadalomról van szó. Az országot több hétre lezárták, a légiközlekedést is korlátozták, így április közepére kontroll alá került a járvány.
A portugálok oltási kedvében szerepe lehet éppen ezért a szigorú korlátozásoknak is, amelyeket valószínűleg nem kíván vissza a lakosság. A szigort jól illusztrálja, hogy szeptember közepén csaknem egy év után lazítottak a maszkviselési szabályokon, így most már a szabadban nem kell maszkot viselni.
De más oka is lehet annak, hogy a portugálok oltási hajlandósága ilyen magas. Az oltást megtagadók aránya mindössze 2-3 százalék, és az uniós országok közül itt a legnagyobb a bizalom a vakcinák iránt. A második helyen egyébként Spanyolország áll az Eurobarometer szeptemberi felmérése szerint.
Ennek a portugál lap, a Publico szerint történelmi oka lehet, a kanyaró-, a himlő-, és gyermekbénulás-járványok emléke ugyanis elevenen él még a spanyol és a portugál társadalom emlékezetében. Még az 1970-es években is számos gyermekbénulás-megbetegedés fordult elő a országban. Magyarországon 1963-ban tették kötelezővé a vakcinát, ezt követően a gyermekbénulás-járványok, amelyek az ötvenes években komoly problémát jelentettek, megszűntek.
Az osztrák közmédia szerint a 2014-ben indított átfogó egészségügyi felvilágosító kampány is szerepet játszhat abban, hogy magas Portugáliában az oltások iránti bizalom, és az oltási kampány is hatékony volt: minden polgárt egyenként hívtak oltásra SMS-ben és telefonon, és a megkeresésbe rögtön egy időpontot is felajánlottak. Bár ez részben, főleg a háziorvosi praxisokban Magyarországon is megvalósult – a központi rendszerben időpontot foglalni maguknak kellett az oltakozóknak, és nem is mindenki kapott ilyen megkeresést –, ám ezek a módszerek láthatóan nem azt az eredményt hozták, mint Portugáliában. Sőt, a legutóbbi kormányinfón elhangzott, hogy a háziorvosok személyes megkeresései is csak az oltatlan 60 felettiek töredékénél vezettek eredményre.
Portugáliában az oltási kampány arca egy katona, Henrique de Gouveia e Melo, aki egyébként a portugál haditengerészet parancsnoka, jelenleg az oltási operatív törzset vezeti, és talán a magyar kormányfőnél is gyakrabban alkalmazza a háborús nyelvezetet a járvány kapcsán. A vírus legyőzéséről és megnyert csatákról értekező tengernagy valóságos médiasztár lett Portugáliában, talán mert egyszerre képes hozni a katonás és a közvetlen, emberi figurát.
