Az elszálló adósságfinanszírozási költségek és a nyugati befektetők elfordulása miatt a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult Szerbia készenléti hitelkeretért – jelentette kedd este egy szerb lap az IMF szerb misszióvezetőjére hivatkozva és ugyanezt erősítette meg az IMF belgrádi irodája a Financial Timesnak.
Az IMF szerint Belgrád tárgyalásokat kért egy úgynevezett „készenléti megállapodásról”. Ez lehetővé tenné Szerbia számára, hogy igénybe vegye az valutaalap támogatását abban az esetben, ha államkötvényeire már nem talál vevőt.
Szerbiának 2015 elején egy 3 évre szóló elővigyázatossági hitelkeretet kötött az IMF-fel, de nem hívott le belőle forrást, most viszont a készenléti hitelkeretnek explicit célja lenne a rövid távú pénzügyi segítség, tehát a pénz lehívása, ha befagynának az adósságfinanszírozás egyéb csatornái – jegyzi meg a Portfolió.hu.
Vasárnap Aleksandar Vučić elnök már közölte, hogy Belgrád a készenléti megállapodás kérvényezését fontolgatja, és célja, hogy teljes államadósságát a gazdasági teljesítmény 60 százalékán tartsa. A héten az államfő azt is bejelentette, hogy fizetőképessége biztosítása és a hitelezői felé esedékes adósságrészletek törlesztése érdekében Belgrád 1 milliárd dolláros hitelt kapott 3 százalékos kamatláb mellett az Egyesült Arab Emírségektől. –A pénzügyi piacokról felvett hitel legalább két és félszer többe kerülne nekünk – mondta Vučić hétfői nyilatkozatában.
Szerbia államadóssága jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 52,3 százalékát teszi ki.
Szerbia példáját azért érdemes figyelni, mert a kelet-közép-európai régiót érzékenyen érinti a jelenlegi világgazdasági helyzet, az energiaválság és a kölcsönfelvételt megdrágító, romló kamatkörnyezet. A Financial Times Romániát és Magyarországot is megemlíti azok között az országok között, amelyek gondban lehetnek az ugrásszerűen megemelkedő finanszírozási költségek miatt – teszi hozzá a Telex.
