Azerbajdzsán kedden bombázni kezdte Hegyi-Karabahot – számolt be róla a világsajtó, többek közt a brit The Guardian vagy a francia Le Figaro. Azt állítják, hogy terrorellenes hadjáratot indítottak, mert négy rendőr és két civil is meghalt a hegyi-karabahi aknák robbanásában, ezeket a „terrorcselekményeket” pedig szerintük a szeparatisták követték el. Valójában viszont az örmény állásokat kezdték ezúttal is támadni többek közt Sztepanakertben. Azerbajdzsán a felvételek tanúsága szerint drónokat használ, Askeran város külterületén pedig egy Grad többszörös rakétavető rendszert üzemelhettek be. Az azeri védelmi minisztérium közlése szerint a céljuk a harci eszközöket és a katonai létesítményeket cselekvőképtelenné tenni nagy lőpontosságú fegyvereikkel és nem támadnak civileket. Mindenesetre a bombázások egyértelműen a nagyobb városok közelében történnek.
A helyi örmények Artsakhként emlegetik a régiót, amelynek bombázása most sokak félelme szerint újraindíthatja a 2020-as véres háborút. Azerbajdzsán ennek során területeket foglalt vissza az örményektől, eltökéltségében pedig nem ingatta meg az sem, hogy háborús bűnökkel vádolták meg. Az összecsapás negyvennégy napig tartott, és az örmény kormány által támogatott Artsakh állam vereségével végződött. Az azerbajdzsániak el is foglalták a történelmi jelentőségű Shusha városát, ezt az örmények egyébként Shushinak nevezik.
Örményország elítélte az agressziót, egyben bírálta Oroszországot tétlensége miatt. Baku állítása szerint előzetesen tájékoztatta a bombázásról Moszkvát és Ankarát is, Moszkva ugyanakkor azt mondta, hogy csak néhány perccel a támadások megkezdése előtt kaptak ilyen információkat. Az örmények felszólították Oroszországot, hogy vessenek véget az erőszaknak.
Hegyi-Karabah területén a kilencvenes évek elején, illetve 2020-ban zajlottak harcok az azeriak és az örmények között. A volt Szovjetunió egyik leginkább elaknásított területéről van szó, amelyen rendszeresen történnek halálesetek a robbanások miatt. Az örmény többségű hegyvidék a Szovjetunió felbomlásakor kikiáltotta a függetlenségét Bakutól, harminc évvel később viszont az azerbajdzsániak jelentős területeket foglaltak vissza. A háború akkor Vlagyimir Putyin közvetítésével és egy orosz békefenntartó misszió bevetésével ért véget.
