Az Egyesült Államok, több nyugat-európai ország és a NATO is destabilizálja a Balkánt - adta meg az alaphangot a csütörtökön Belgrádba látogató Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a Vecernje Novosti és a Politika című szerb újságoknak adott interjút, ezeket szerdán közölte a két legnagyobb példányszámú helyi lap. Putyin láthatóan igyekezett a megosztottságra játszani, és arról beszélt, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, 2008-ban pedig segítette Koszovó elszakadását. Az orosz elnök itt nem tért ki rá, hogy Krím esetében már Oroszország egyengette a „függetlenedés” útját. Montenegrót egyébként két éve vették fel a NATO-ba, és ugyanez a terv Macedónia kapcsán is.
Putyint felemlegette, hogy Koszovó hadsereggé alakította a biztonsági erejét, és meglepte, hogy az Európai Unió nem reagált erre. Az orosz elnök szerint márpedig a Koszovóban élő szerbek fenyegetésként élik meg a döntést. Azt viszont értékeli, hogy Szerbia igyekszik a katonai semlegesség útját járni.
Az orosz elnököt zavarja a NATO terjeszkedése, szerinte ez hidegháborús örökség, egyben pusztító katonai-politikai stratégia. Úgy látja, mindez nem a stabilitás megerősítéséhez, hanem a feszültség növekedéséhez és a bizalom csökkenéséhez vezet Európában. Ugyanakkor állítása szerint azt tiszteletben tartja, hogy Szerbia az Európai Unió részévé válna, és nem igyekszik mesterséges választás elé állítani Szerbiát. Továbbá fontosnak tartja, hogy Oroszország nemcsak Szerbiával, de Bosznia-Hercegovina szerbek lakta részével, valamint Horvátországgal és Szlovéniával is jó kapcsolatokat ápol.
Szerbiában jelentős népszerűségnek örvend Vlagyimir Putyin – erről már Aleksandr Vucic beszélt a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában. A szerb elnök szerint orosz kollégája mentette meg Szerbiát a népirtás bélyegétől. Mint mondta, nem fogják elfelejteni, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter és Vitalij Csurkin volt ENSZ-nagykövet ellenezték azt a brit javaslatot, mely szerint a szerbek népirtást követtek el a volt Jugoszlávia területén. (Az 1995-ös srebrenicai mészárlásról van szó.)
Rendőrök és titkosszolgák eközben kedd reggel elfogtak Novi Pazar közelében egy szerb vahabitát, aki állítólag merényletre készült Putyin ellen. A 21 éves Armin Alibašićnál távcsöves puskát, bombagyártáshoz szükséges eszközöket és Iszlám Állam-zászlót találtak.
A Magyar Külügyi Intézet 2013-as elemzése szerint egyébként Moszkvának valóban érdeke lehet a szerb EU-csatlakozás, hiszen így egyel több „baráti országra” számíthat az unióban. A szerb-orosz gazdasági kapcsolatok viszont korántsem olyan erősek, mint gondolhatnánk. A 2012. január 1-jei állapot szerint Oroszország közvetlen tőkebefektetéseinek összege 361,738 milliárd USD volt, ebből pedig Szerbia részesedése 1,496 milliárd dollárt tett ki. Ezzel szemben Ciprusé 121,5 milliárdot, Luxemburgé 11,6 milliárdot, Hollandiáé 57,3 milliárdot, míg Bosznia-Hercegovináé 0,5 milliárdot. 2012 januárja és szeptembere között a szerb külkereskedelem 22 milliárd amerikai dollárt tett ki, ebből 8,2 milliárd volt az export és 13,8 milliárd az import. A szerb export 7,5 százaléka irányult Oroszországba, az importnak pedig 10,2 százaléka származott onnan.
