„Nagyon óvatosaknak kell lennünk a szavainkkal, amikor emberi lényekről beszélünk” – mondta Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője, reagálva Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújának egy részletére.
A miniszterelnök a következőket mondta: „Mondjuk ott vannak Németországban ezek a migránsok, akik nem akarnak idejönni. Fogják, és összegyűjtik őket, beteszik őket Németországban vagonokba, és áthurcolják őket hozzánk, itt meg kirakják őket, mi meg itt fogjuk őket tartani?” A kijelentés sokak számára volt felháborító, az Európai Bizottság azonban arra világított rá, hogy a valóságtartalma is kérdéses. Az uniós menekültügyi rendszer reformjáról múlt héten állapodtak meg a tagállami belügyminiszterek és bár a magyar és a lengyel kormány ellenezte a javaslatot, ez nem veszélyeztette a minősített többségi döntéshozatalt.
Eric Mamer felhívta a figyelmet, hogy ez a lépés egy jogalkotási folyamat része, amelynek keretein belül a tagállamok és az Európai Parlament megpróbál egyezségre jutni a jogállam végső szövegét illetően, miután mindegyik intézménynek megszületett a tárgyalási mandátuma.
Azt már a területért felelős szóvivő, Anita Hipper „tette helyre”, hogy szó sincs kötelező áthelyezési mechanizmusról, hiába szól a magyar kormánypropaganda napok óta erről. „Kötelező rugalmas szolidaritás” – ez szerepel a szövegben, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak ki kell fejezniük a szolidaritásukat a bajban lévő azon tagállamok felé, amelyeknek a hatóságai nem képesek feldolgozni a menedékkérelmeket, az esetek nagy száma miatt. A szolidaritást tagállamonként meghatározott számú menedékkérő átvételével lehet kifejezni, ha ezt nem vállalja az illető ország, akkor befizethetnek ehelyett fejenként 20 ezer eurót (7 és félmillió forintot), illetve alternatív szolidaritási megoldásként szóba jöhet személyzet küldése, vagy kapacitásépítés, létesítmények építése, műszaki berendezés küldése, át nem vett személyenként 22 ezer euró értékben.
Hozzá kell tenni, hogy mindez nem korlátlan: kezdetben maximum évi 30 ezer személyt lehet áttelepíteni, amely 120 ezerre nő majd az évek során, de azt nem haladhatja meg. A tagállamok kötelezettségeit lakosság- és GDP-arányosan állapítják meg. Az Európai Unió GDP-jének 0,8 százalékát adja Magyarország, miközben az unió teljes lakosságának körülbelül 2 százaléka magyar.
A migrációs jogszabályról már megkezdődött az intézményközi egyeztetés. A tervek szerint a tárgyalások ebben az évben véget is érnek és még ebben a jogalkotási ciklusban, jövő év februárban minden szükséges döntés megszületik és azt követően hatályba is léphet a rendelet. A folyamat során már nincs vétózási lehetőség, viszont az elfogadott törvény minden tagállamra nézve kötelező lesz, azokra is, akik elutasították.
