Nyitottak voltunk az együttműködésre az oroszokkal, de a háború után minden megváltozott. Más utat választunk, nem lesz visszaút. Erről beszélt néhány napja a The Guardian riportjában az orosz határtól mindössze 19 kilométerre fekvő finn kisváros, Lappeenranta polgármestere. Az orosz turisták kedvelt célpontjának számító település első embere, Kimmo Jarva országa NATO-tagságára célzott. Finnországban viharos gyorsasággal megnőtt az Észak-atlanti szerződés szövetségéhez való csatlakozást támogatók aránya: február végén a finnek 53, március közepén 62, míg a napokban már a 68 százaléka támogatta a NATO-csatlakozást. Az ellenzők tábora közben 12 százalékra olvadt az Ukrajna elleni invázió árnyékában. Öt éve ugyanez az arány még 53:19 volt az ellenzők javára.
Finnország helyzete azért kényes, mert 1340 kilométernyi közös szárazföldi határa van Oroszországgal, ez egymagában hosszabb mint a jelenlegi NATO-tagok összes, oroszokkal közös határszakasza. Az 5,5 milliós ország évtizedek óta a semlegesség híve volt, ugyanakkor jelentős fegyverarzenállal és katonai képességekkel bír: a mintegy 25 ezer fős hadsereg mellett mintegy 20 ezer tartalékos van jelenleg aktív kiképzésen. Háború esetén a létszám 280 ezerre bővíthető, összességében pedig 900 ezer, katonaságot megjárt embert is tudnának mozgósítani.
– Finnország „elég gyorsan, hetek alatt” dönt arról, hogy jelentkezik-e a szövetségbe, annak ellenére, hogy ezzel felbőszítheti Moszkvát – közölte a finn kormányfő, Sanna Marin. A 36 éves szociáldemokrata politikus április elején tárgyalt a finn csatlakozás lehetőségéről számos állam- és kormányfővel, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, és leszögezte: – A védelmi szövetség egyetlen tagjának sincsenek fenntartásai Finnország esetleges tagságával kapcsolatban.
Nincs értelme halogatni a NATO-csatlakozást, ha Finnország most nem kísérli ezt meg, a jövőben az egész procedúra sokkal nehezebb és vontatottabb lehet – erről már a finn külügyminiszter, Pekka Haavisto beszélt a finn közszolgálati Yle Tv1 vitaműsorában.
A csatlakozásról parlamenti vita kezdődött a múlt hét közepén. E diskurzus pedig leginkább a körül folyik, hogy Helsinki milyen típusú védelmi garanciákat vállalna egy esetleges pályázati eljárás során. Finnország jelenleg a NATO partnere, azonban nem vonatkozik rá a szövetség 5. cikkelye, amely egy tagállam elleni támadást mindenki elleni támadásnak tekint, és amire így a NATO-nak egységben reagálnia kell védelmet nyújtva a megtámadott fél számára. Haavisto ettől függetlenül leszögezte, Finnországnak saját védelmi képességeire kell hagyatkoznia a szövetséghez való esetleges csatlakozási pályázat során.
A Yle összegzése szerint a 200 fős finn parlament 114 tagja már biztos hogy támogatja a tagságot, és ez a létszám csak nő, ahogy egyre több szociáldemokrata és a szintén a koalíciós kormányban részt vevő centrumpárti képviselő jelzi: favorizálja a csatlakozást. Hagyományosan a baloldal, a szociáldemokraták azok, akik kevésbé repesnek az örömtől, ha a NATO-tagságról esik szó. Most azonban a gyorsan változó és kiszámíthatatlan védelmi kilátások miatt nagyon úgy tűnik, szinte mindenki felsorakozik a csatlakozás mellett.
Hasonló cipőben jár a semlegességére ugyancsak hosszú évtizedek óta büszke Svédország is. A svédek esetében azonban „a semlegesség az ország DNS-ének része, ám érezhetően az ottani politikusokra is nyomás nehezedik, hogy csatlakozzanak a katonai szövetséghez” – írta a témát elemző cikkében a Financial Times. Stockholm immár 200 éve kimaradt minden fegyveres konfliktusból, inkább a diplomáciai közvetítésben jeleskedett, és erre büszke is volt. A helyi politika tehát sokkal jobban vonakodik egy ilyen nagy lépéssel szemben. A svédek csak azért is távolságtartóbbak, mert a NATO-tag norvégokkal, vagy a finnekkel ellentétben nekik nincs közös határszakaszuk Oroszországgal. Ráadásul Moszkva meg is fenyegette a két északi országot, amennyiben csatlakoznak a katonai szövetséghez, úgy annak súlyos következményei lesznek, például nukleáris fegyvereket telepítenek a kalinyingrádi exklávéjukba.
A négy svéd jobbközép párt egyértelműen a tagság pártján áll, ahogy a nacionalista Svédországi Demokraták is jelezték, ha kell, ők is megszavazzák a belépést. Markánsan semlegességpártiak a szociáldemokraták voltak egészen mostanáig.
A kormánypárthoz legközelebb álló Aftonbladet bulvárlap a múlt héten megváltoztatta véleményét, kijelentette, hogy „vonakodva”, de támogatják a svéd NATO-tagságot. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a svédek 58 százaléka helyesli a csatlakozást 21 százalék ellenében, míg a lakosság maradék hányada egyelőre nem foglalt határozott állást a kérdésben.
Sajtóinformációk szerint a finn csatlakozás csak a svédekkel kéz a kézben történhet meg, a finn politika is erről próbálta győzködni svéd partnereit. A finn Iltalehti napilap szerint ennek meg is lett az eredménye, ugyanis Stockholm azt javasolta, a két ország ugyanazon a napon – valamikor május közepén – adja be a tagfelvételi kérelmét. Mindezt stockholmi kormányzati forrásból a svéd Expressen napilap is megerősítette. Egyes előrejelzések szerint az egész procedúra akár a NATO következő nagy, június 29–30-án Madridban megrendezésre kerülő csúcsáig le is zajlana.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/18. számában jelent meg április 29-én.
