A parancsot kiadták: forradalmárok, utcára! – ezekkel a szavakkal szólította fel tegnap a támogatóit Miguel Díaz-Canel kubai elnök, miután országszerte tüntetések robbantak ki az országban tapasztalható élelmiszerhiány miatt. Hogy milyen komoly veszélybe került most a kubai vezetés, arról nem csak az elnök szavai tanúskodnak: valójában a Szovjetunió összeomlása utáni súlyos gazdasági válság idején, 1994. augusztus 5-én voltak csak a mostanihoz mérhető tiltakozások, ami után 35 ezren indultak el a karibi országból csónakokkal az Egyesült Államok irányába.
De miért robbant ki a mostani elégedetlenségi hullám? A Castro-fivérek egészen 1959 óta irányították Kubát, egészen addig, amíg a néhai Fidel Castro öccse, Raul Castro 2018-ban átadta az elnöki székét, majd később a Kommunista Párt első titkári címét Díaz-Canelnek. Az új vezető ekkor számos reformot léptetett életbe, azonban az ország gazdasági berendezkedésén alapvetően nem változtatott, így elmaradt az az áttörés, amelyben korábban még sokan bíztak. Az igazán komoly problémák azonban a múlt évben kezdődtek, amikor is egy év alatt 11 százalékkal csökkent az ország bruttó hazai terméke. Ebben az esésben természetesen az is szerepet játszott, hogy a koronavírus-járvánnyal Kubának gyakorlatilag kiesett az egyik fő bevételi forrása, a turizmus, ami az ország bevételeinek több mint egytizedét adja. De legalább ilyen fontos csapás volt az ország számára, hogy az előző amerikai elnök, Donald Trump visszaállította az elődje, Barack Obama által eltörölt szankciókat, így a kubai nyitás gyakorlatilag teljesen hatástalan maradt.
Hasonló anomáliák jelentkeztek mostanra a kubai egészségügyben, ami egyébként annak ellenére is világszínvonalú, hogy az ország már évtizedek óta hiánygazdaságként működik. Havanna így az elmúlt évben csúcsra járatta az orvosi diplomáciáját, ami annyit tesz, hogy a világ számos részére – többek között Olaszországba is – egészségügyi csoportokat küldtek, hogy tehermentesítsék a helyi egészségügyet. Mindezzel párhuzamosan Kuba vakcinafejlesztésbe is kezdett a koronavírus ellen, amiben fontos eredményeket tudhatnak maguknak a helyi biológusok.
A jól működő egészségügy azonban mostanra mintha felmondta volna a szolgálatot: a 11 milliós országban már több mint 1500-an vesztették életüket a járványban, ami ugyan még mindig töredéke a magyarországi adatoknak, azonban a járványgörbékből jól kirajzolódik, hogy a szigetországban egyre rosszabb a helyzet – csak vasárnap 47-en haltak meg a járvány következtében.
A mostani tüntetések éppen az egyre jobban elhatalmasodó élelmiszerhiány, illetve a járvány miatti elégedetlenség miatt kezdődtek. Havannától Santiagóig vasárnap több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet, a diktatórikus vezetés, a rossz kormányzás, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Helyszíni tudósítások szerint a fővárosban ezután nagy számban vonultak fel a rendőri erők, amelyek az EFE spanyol hírügynökség szerint több helyen erőszakosan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben. A demonstrációkat azonban csak igen nagy erőfeszítéssel tudták féken tartani, mert ezek elsősorban az interneten szerveződtek és sokan a közösségi hálókon élőben közvetítették. Ezért aztán a mobilinternetet lekapcsolták az illetékes szervek, ez azonban nem állította meg a tiltakozókat.
Majd Díaz-Canel is megszólalt, aki felszólította a híveit, hogy az elkövetkezendő napokban maguk is vonuljanak az utcára, és lépjelenek fel határozottan, keményen és bátran a tüntetőkkel szemben. Emellett az elnök Washingtont tette felelőssé a tüntetésekért, amely szerinte feltüzelte az embereket a kormány ellen. Az amerikai vezetés azonban most rendkívül óvatosnak tűnik, így Joe Biden egyelőre nem reagált a kubai helyzetre. Helyette Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szólalt meg, aki jelezte, hogy országa támogatja a véleménynyilvánítást és a gyülekezés szabadságát Kuba-szerte és határozottan elítéli az egyetemes jogaikat gyakorló békés tüntetők elleni fellépést. Ugyancsak óvatosan fogalmazott Julie Chung, Biden nyugati ügyekért felelős államtitkára, aki a Twitteren azt írta, hogy az amerikai kormány kiáll a kubai nép békés gyülekezési joga mellett, nyugalomra szólítja fel a feleket és elítéli az erőszakot.
Meddig vezethetnek a most kirobbant tüntetések? Szakértők szerint ugyan az utcára vonult emberek száma egyelőre alacsony, azonban ez nagyon könnyen megtöbbszöröződhet. A kisebb városokban indult demonstrációk ugyanis azt jelzik, hogy az emberek már nem tartanak attól, hogy felismerik őket a helyi rendőrök, így is vállalják a kockázatot, hogy kifejezzék a véleményüket. A kormányzat lépései így kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező napokban, hogy hová fog fajulni a mostani elégedetlenség.
