Hiába a hosszas nyugati tiltakozás, illetve az elnöki vétó, a grúz parlament nem engedi el a sokat bírált ügynöktörvényt. A képviselőház döntött arról, hogy felülbírálják az államfőt, így a következő napokban életbe is léptethetik a törvényt. A jövőben ennek alapján külföldi ügynökként kell regisztrálja magát az a szervezet, amelyik anyagi forrásainak több mint húsz százalékát külföldről kapja. A törvényjavaslatot egyértelműen orosz mintájúnak nevezte a nyugati értelmezői közösség. Elhangzott többször az is, hogy a törvény jelentősen megnehezítheti Grúzia útját az Európai Unió felé. Egyébként az utóbbi hetekben számos tömegtüntetést tartottak a törvényjavaslattal szemben Grúziában. Kedd este is demonstrálók ezrei gyűltek össze Tbiliszi utcáin. Szalome Zurabisvili elnök videóüzenetben szólította meg őket, feltéve a kérdést: mit akarnak, európai jövőt vagy orosz szolgaságot?
Múlt héten még egy magyar vonatkozású botrány is kapcsolódott az ügyhöz: Grúzia miniszterelnöke, Irakli Kobakhidze közölte, hogy egy uniós tisztségviselő a meglőtt Robert Fico sorsával fenyegette őt, amennyiben elfogadják a törvényt. Az uniós biztos egyúttal belengette azt is, hogy számos európai szankció jöhet az elfogadás esetén. A magyar kormánymédia már majdnem a grúz miniszterelnök oldalára is állt, amikor váratlanul kiderült, hogy az érintett uniós biztos Várhelyi Olivér. A bővítésért felelős magyar tisztségviselő szerint kiragadták a mondatait a kontextusból, és ő nem is fenyegetésnek szánta azokat. Várhelyi ugyanakkor nem tagadta, hogy szóba hozta a Ficóval történteket, ahogy a várható uniós következményeket is. Az uniós biztos egy ideje kénytelen ez ügyben két malomban őrölni: a magyar kormány látványosan igyekszik kimaradni az egészből, Grúzia belügyének nevezve a dolgot. Ráadásul Kobakhidze a CPAC Hungary sztárfellépője is volt alig egy hónappal ezelőtt. A grúz ügynöktörvény mögötti logika pedig nem sokban tér el attól a retorikától, amelyet a magyar kormánypárt is használ.
Szalome Zurabisvili államfő ugyan visszaküldte május 18-án a törvényjavaslatot, de tudni lehetett, hogy a parlament felülbírálhatja őt. Ez most meg is történt, amelyet rögtön elítéltek különböző uniós vezetők. Így tett közös nyilatkozatában Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, illetve az Európai Bizottság. Az MTI beszámolója szerint sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a grúz parlament figyelmen kívül hagyta a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság vonatkozó részletes jogi érveit is.
Borrell és az EB szerint a törvény ellentétes az EU alapvető elveivel és értékeivel. Elfogadása az uniós tagjelölt státuszra vonatkozó, az uniós tagországok vezetői által jóváhagyott ajánlásban meghatározott kilenc lépésből legalább hármat érintően is visszalépéshez vezet, és negatív hatással lesz az ország uniós integrációjára. Hozzátették, hogy továbbra is kitartanak a grúz nép mellett, és elismerik, hogy annak túlnyomó többsége az európai jövőt választotta.
Elítélte a parlament lépését az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric is. Kiemelte ő is, hogy a Velencei Bizottság mellett a nemzetközi partnerek is bírálták és az európai normákkal összeegyeztethetetlennek nevezték a törvényjavaslatot.
