Július 4-ére jelentette be a brit kormányfő, Rishi Sunak a következő parlamenti választást. Ezzel kifejezetten közeli dátumról született döntés, nem maradt már sok idő a kampányra, de a Munkáspárt előnye így is behozhatatlannak látszik. A parlament az MTI által is közzétett hír szerint most pénteken zárja munkáját, III. Károly király pedig jövő csütörtökön oszlatja fel hivatalosan a brit alsóházat.
Sunak szerda este a Downing Street-i hivatal előtt számolt be a menetrendről. Igyekezett rögtön az eredményeiket kommunikálni, így felidézte, hogy a járvány idején költségvetési intézkedéseket hoztak a veszélybe került munkahelyek millióinak megmentésére. A jelenlegi kormányfő akkor még pénzügyminiszter volt, így ezzel saját magát méltathatta. Sunak hozzátette, a friss adatok szerint az infláció a korábbi kiugrás után normalizálódott.
A politikus beszélt arról is, hogy a világ az orosz-ukrán háború kirobbanása, illetve egyéb globális konfliktusok hatására csak még veszélyesebbé vált. Sunak szerint ellenséges államok fegyverként használják a migrációt, és próbálják kikezdeni a világ integritását.
A legutóbbi parlamenti választást 2019-ben tartották, és a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt aratott rajta győzelmet. A koronavírus-járvány ellentmondásos kezelése viszont jelentősen megtépázta a kormány népszerűségét. Johnson először még próbált enyhébb korlátozásokat hozni, majd az ellenkező végletre váltott, miközben a kormány egyes tagjai, de még járványügyi vezetők is számos alkalommal megszegték a korlátozásokat. Boris Johnson 2022 júliusában mondott le a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségről, miután kiderült, milyen társasági összejöveteleket szerveztek a kormány által elrendelt korlátozások idején. A Scotland Yard a történtek miatt még pénzbírságot is kiszabott a kormányfőre. Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági intézkedéssel sújtottak.
Johnson utódja Liz Truss lett, ő viszont alig negyvenkilenc nappal a hivatalba lépés után le is mondott, ezzel a legrövidebb ideig pozícióban lévő brit kormányfővé válva. Távozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a kormány által bejelentett, a piacok által fedezetlennek ítélt adócsökkentési program komoly tőzsdei-, kötvény- és devizapiaci felfordulást hozott magával. A programot végül szinte teljes egészében vissza is kellett mondani.
Hónapok óta húsz-harminc százalékpont közötti támogatottsági előnyt élvez a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. A YouGov brit közvélemény-kutató szerint a konzervatívokra jelenleg húsz, a baloldalra viszont negyvenhét százalék szavazna. A válaszadók hetvenegy százaléka tartja valószínűnek, hogy júliustól a Munkáspárt vezetője, Keir Starmer lesz az ország miniszterelnöke.
