Matt Hancock volt egészségügyi miniszter több mint százezer WhatsApp-üzenetét szivárogtatta ki egy brit újságíró, Isabel Oakeshott a The Daily Telegraph-nak. Az eset miatt felbolydult a brit közélet, a politikus pedig most megtörte a csendet. Mindezt azok után, hogy Oakeshott azt állította, Hancock fenyegető üzeneteket küldött neki a nyilvánosságra hozatal után. Hancock tagadta, hogy ilyesmi történt volna. Elmondása szerint csak annyit írt a nőnek, hogy nagy hiba volt, ami történt.
A politikus csalódottságának adott hangot, szerinte a szivárogtatás rendkívüli árulás, a köztük lévő bizalom megsértése volt Oakeshott részéről. A felek a koronavírus-járványról szóló könyvön dolgoztak eddig együtt. Hancock a BBC-nek kifejtette, sajnálja azokat a politikuskollégákat, köztisztviselőket és barátokat is, akik keményen dolgoztak vele együtt azon, hogy túl legyenek a járványon, és életeket mentsenek. Szerinte semmi közérdekű nincs abban, ami kiszivárgott.
A kiszivárgott üzenetekből többek közt az derült ki, Hancock miniszterként elutasította, hogy covid-teszteket küldjenek a brit idősotthonok összes lakójának. A miniszter inkább a kórházakból érkezők számára vezetett be kötelező tesztelést, és azt írta, az említett javaslat csak „még jobban felkavarná az állóvizet”. Hancock szerint az üzeneteket manipulálták, mindezt azért, hogy egy lezárás-ellenes agendába illeszkedjenek. A Telegraph szerint továbbá a volt oktatási államtitkár, Gavin Williamson pedig arról küldött üzenetet Hancocknak, hogy „a tanárok komolyan utálnak dolgozni”. Williamson utólag azt mondta, ezt egyes szakszervezetekre értette, és nem a tanárokra általánosságban.
Rishi Sunak miniszterelnök kifejtette, szerinte a leghelyesebb egy átfogó vizsgálatot végezni arról, a kormány járványkezelése megfelelő volt-e. Nem egyes információfoszlányokat kell nézni szerinte, hanem a nagy képet. Sunak egyébként korábban azzal vált ismertté, hogy élesen kritizálta a lezárásokra épülő politikát.
A Telegraph anyaga, az úgynevezett The Lockdown Files itt érhető el. Hancock üzeneteiből kiderül, hogy a brit kormány számos esetben bizonytalan volt, illetve nem tudta, mi lenne a megfelelő reakció a helyzetre, ezért nem egyszer inkább rögtönöztek, miközben a tudományos álláspontra hivatkoztak. Boris Johnson többek között attól tartott, hogy a második lockdown téves adatokon alapult. Fel is szerette volna hamarabb oldani a lezárást, mint amikor az megtörtént, de azt a tanácsot adták neki, hogy a közvélemény erre még nem áll készen. A maszk iskolákban történő kötelezővé tételét a zárt ajtók mögött azzal magyarázták, hogy ezzel el tudják kerülni a vitát Nicola Sturgeonnal. Mint kiderült, arra sem volt jó magyarázat, miért is kell csupán a hat fős csoportosulást engedélyezni gyerekek esetében is. Mégis megtették.
