Hiába vezeti a népszerűségi listákat Edi Rama kormányfő pártja, a lakosság kétharmada változást akar az ország vezetésében – derül ki a legújabb albániai közvélemény-kutatási adatokból, amelyek arra is rámutatnak, hogy nagyon szoros eredmény várható a vasárnapi parlamenti választásokon a két domináns tömb között. Az utóbbi években rengeteg botrány robbant ki a Balkán legszegényebb országában, amelyek egységbe kovácsolták a gyengélkedő ellenzéket.
Amikor nyolc évvel ezelőtt az Albán Szocialista Párt hatalomra került Albániában, nemcsak a lakosság, hanem az Európai Unió is nagy reményekkel várta Rama elnökségét. De a szocialista politikus és pártja nem hozta a várt eredményeket, sőt, sok tekintetben még romlott is az országban a helyzet. Így például a pénzmosás elleni küzdelemben Albánia alaposan visszaesett, és ma már egy szinten van azokkal az országokkal Európában, ahol virágzik ez a bűnözési forma. Ennél is égetőbb probléma a korrupció. Az elmúlt időszakban számos botrány pattant ki, amelyek közül az egyik legdöbbenetesebb eset még 2019 nyarán látott napvilágot. Akkor a német Bild több hangfelvételt tett közzé, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy az egyik szocialista képviselő egy drogkartell támogatásának köszönhette győzelmét az előző, 2017-es parlamenti választáson.
Ám még ez az eset is eltörpül ahhoz a botrányhoz képest, amely szintén két éve rázta meg az országot. Ugyancsak a Bild tette közzé 16 olyan telefonbeszélgetés hangfelvételét, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a szocialisták súlyosan visszaélnek a hatalmukkal, bűnszervezetekkel tartanak fenn kapcsolatokat, sőt az egész országra kiterjesztették korrupciós hálójukat. Kiderült, hogy az önkormányzati választásokon rengeteg csalás történt: a szavazókat hol megfenyegették, hol pedig tömegével buszoztatták őket voksolni. Az is bebizonyosodott, hogy Rama nemcsak tudott erről, hanem fontos szerepet is játszott benne. Az egyik hangfelvételen maga az albán miniszterelnök beszélgetett a csalások egyik fő szervezőjével, hogy minden a tervek szerint halad-e.
Ekkorra már az országban heti rendszerességgel vonultak utcára a tüntetők, azonban a szocialisták egy pillanatra sem hátráltak meg. A demonstrációkban kiemelkedő szerepet játszott az Albán Demokrata Párt, amely előre hozott választásokat követelt, és parlamenti bojkottot hirdetett. A közfelháborodás mértékét jól szimbolizálja, hogy ezekben a hónapokban még a miniszterelnök hivatalának ablakait is be kellett deszkázni, mert a tüntetők Molotov-koktélokat és más lángoló tárgyakat hajigáltak az épületre (egy alkalommal be is törték a hivatal ajtaját, de oda végül nem tudtak behatolni).
Rama azonban nem mondott le, és ez tovább csökkentette népszerűségét. A politikus tulajdonképpen éppen a koronavírus-járványnak köszönhette, hogy múlt évben a kedélyek valamelyest megnyugodtak egy időre. Azonban a hamu alatt továbbra is izzott a parázs, így decemberben ismét elszabadult a pokol Tirana utcáin, miután a rend őrök lelőttek egy 25 éves férfit, aki megszegte a járvány miatt elrendelt kijárási tilalmat. A tiltakozók ismét ostrom alá vették a főbb kormányzati épületeket, az összecsapásokban többen is megsebesültek.
Az albán közélet így mostanra minden eddiginél megosztottabbá vált. Vasárnap két tömb feszül egymásnak. Az egyik oldalon vannak a szocialisták a köréjük tömörült kisebb pártokkal, a másikon pedig a Lulzim Basha által vezetett Albán Demokrata Párt, amelynek szintén számos szövetségese van, többek közt a Szocialista Mozgalom az Integrációért, amely még 2004-ben szakadt ki a szocialista pártból. Az ellenzék abban bízik, hogy a montenegrói, bulgáriai és koszovói változások hatása végre begyűrűzik Albániába is, ahol – nyolc év elvesztegetett idő után – végre nekiláthatnának az ország európai felzárkóztatásának.
Ez a cikk a Magyar Hang 2021/17. számában jelent meg április 23-án.
