Ukrajnának vissza kell kapnia nemzetközileg elismert teljes területét, ezt a törekvést a demokratikus világ vezetőinek támogatniuk kell – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, miután Borut Pahor szlovén államfővel tárgyalt.
A közös sajtóértekezleten Duda közölte: tárgyalásaik napirendjén az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius segítség szerepelt.
Megköszönte, hogy Pahor azon államfők egyike volt, akik február végén csatlakoztak az ukrán uniós tagjelölti státusz gyors megadását szorgalmazó levélhez. E kezdeményezés Duda szerint „nem is állami, hanem társadalmi szempontból fontos”, mivel jelzi az Európai Unió (EU) nyitottságát az ukrán társadalom iránt.
Emellett Duda arról biztosította Pahort, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina közeledését az EU-hoz. Szlovénia számára ez a téma kiemelten fontos - tette hozzá.
A szlovén államfő kiemelte: Bosznia-Hercegovina – Ukrajnához hasonlóan, viszont más nyugat-balkáni államoktól eltérően – semmilyen formájú uniós, illetve NATO-tagjelölti státusszal sem rendelkezik. „Számomra ez aggodalomra ad okot, különösen manapság, amikor ennek az országnak a politikai stabilitása alacsonyabb, mint szeretnénk” – tette hozzá.
Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról Pahor aláhúzta: ennek megadása „nagyon fontos politikai és biztonságpolitikai jelzést jelentene arra, hogy az EU egységes az olyan kérdésekben is, mint a bővítés”, az egységes hozzáállás pedig az egész nyugati világot erősítené az Ukrajna elleni orosz katonai fellépéssel szemben.
A szlovén elnök méltatta az ukrán kérdéskör lengyelországi megközelítését. „Az Ukrajnával és az Oroszországi Föderáció ambícióival összefüggő egész helyzet megértéséről van szó” – emelte ki. „Sokáig süketek voltunk azon hozzászólások iránt, amelyeket a lengyelektől és az elnök úrtól kaptam, miszerint Oroszországnak az az ambíciója, hogy elinduljon nyugat felé. (...) Őszintén szólva úgy gondoltam, hogy túloz” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Ukrajna orosz megtámadása óta különösen fontosnak tartja Duda politikai elemzéseit és prognózisait.
A szlovénok a lengyelhez hasonló történelmi tapasztalat híján jó kapcsolatokra törekedtek Oroszországgal, az Ukrajna elleni orosz háború megindításának pillanatában viszont „megváltoztak a szimpátiák, és jelenleg az emberek között semmilyen megértés sincs aziránt, amit az Oroszországi Föderáció tesz” – számolt be Pahor.
(MTI)
