Gigagyárként mutatta be a CATL türingiai akkumulátorgyárát a Deutschlandfunk rádió minapi riportjában. A kínai befektető Arnstadtban megnyitott üzeme az első ilyen Európában, lítiumion-cellák előállítását kezdték el. Ehhez hasonló, de minden szempontból nagyobb gyár fog épülni Debrecenben, amely ellen civilek és ellenzéki pártok egyaránt tiltakoznak, helyi és országos népszavazást is kezdeményeztek.
Az Erfurter Kreutzként emlegetett iparterületen felhúzott üzem 70 hektáros területet foglal el, ezzel szemben a debreceni 221 hektáron fog elnyúlni. Előbbi 14 gigawatt teljesítményű lesz, míg a majdani debreceni üzemet 100 gigawattosra tervezik. Összehasonlításként: teljesítménye így nagyobb lesz, mint a jelenleg működő gödi, a komáromi és az iváncsai akkugyáraké összesen. A méretekhez megfelelően aránylik a befektetett tőke is: a németországi üzembe 1,8 milliárd eurót, míg a debrecenibe 7,3 milliárd eurót (durván 3000 milliárd forint) invesztáltak a kínaiak. Az üzemben egyébként a napokban járt Papp László debreceni polgármester, akit elmondása szerint meggyőztek a látottak a biztonságról.
A németeknél már megkezdődött a próbaüzem: 6 párhuzamosan dolgozó gépsoron folyik a termelés, naponta 120 ezer cellát állítanak elő. A 2000 embernek munkát adó üzemben jelenleg mintegy ezren dolgoznak, közülük 400-an érkeztek Kínából.
Ahogyan nálunk, Németországban is kedvelik a politikusok az üzemátadásokat, a türingiai Balpárt-szociládemokrata-zöld kormány finoman szólva sem rúgta össze a port a kínaiakkal az ügyben.
A megnyitón beszédet mondott Bodo Ramelow (Linke, Balpárt) tartományi kormányfő és Wolfgang Tiefensee (SPD) gazdasági miniszter egyaránt. Utóbbi tárca érdeklődésünkre küldött tájékoztatása szerint a CATL beruházása egy alap, amelyhez a tartományi kormány a kutatás-fejlesztési infrastruktúra biztosításával kapcsolódik. A szintén kormánytag Zöldek (Grünen) környezetért felelős minisztere szerint a megújuló energiaforrások a klímavédelem alapját jelentik. A kormány fő érve – akár csak itt – az üzem mellett a munkahelyteremtés.
Mindenesetre a Zöldek tartományi ügyvivője kérdésünkre visszafogottan beszélt az akkugyár arnstadti fogadtatásáról. Pedig Németországban nem számítanak rendkívüliek a civil megmozdulások – a természetet terhelő, károsító tevékenységek ellenében különösen nem –, ám Michael Kost elmondása szerint a CATL üzeme nem váltott ki tiltakozást a lakosságból.
Ellenérzések azonban akadtak: leginkább azért, mert a beruházók nem sok figyelmet fordítottak a lakosokra. A tekintélyes Zeit című hetilap január közepén publikált egyik cikke szerint a kínai beruházók alig beszéltek a helyiekkel. Ezt rótta fel a beruházónak Frank Spilling (független) arnstadti polgármester is, aki szintén óvatos kritikával élt. Szavai szerint sokkal jobban kellene nyitniuk a lakosság felé, már csak azért is, mivel a munkatársak egy része is közülük kerül ki.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/6. számában jelent meg február 10-én.
