Mar-a-Lago nevét tanulhatta az elmúlt napokban a világ, miután a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) augusztus nyolcadikán a volt amerikai elnök, Donald Trump otthonában kutakodott bizonyítékok után. Trump erre válaszul kijelentette, az igazságügy rendszerét politikai fegyverként használják ellene, miközben a New York Times szerint korábban épp ő járt el hasonlóképp. De mi is ez az egész? És hogy kerül a történetbe a nemrég meggyilkolt japán exkormányfő, Abe Sinzó?
Visszaüthet a házkutatás
Nem mindenki elégedett mindenesetre baloldalon sem a fejleményekkel. A The Guardian publicistája, Arwa Mahdawi szerint például mindez arra lehet elég, hogy mártírt csináljon Trumpból, és ahelyett, hogy az emberek elfelejtenék őt, a házkutatások erősíteni fogják a korábbi elnököt. Úgy látja egyébként, már az is abszurd, hogy ebből a szempontból kell vizsgálni a kérdést.
Azt persze nem tudni, pontosan miről szólhatnak a titkosított dokumentumok, milyen ügyben vizsgálódnak. Felvetődött ugyanis, hogy a kémtörvény megsértésével vádolják Trumpot, floridai rezidenciáján pedig tizenegy titkos dokumentumot foglaltak le. Most először fordult elő, hogy egy volt elnök otthonában nyomozás keretében házkutatást tartsanak, a republikánus milliárdossal szemben pedig a vádak sokrétűek. Nemcsak kémkedésről szólnak ugyanis, de az igazságszolgáltatás működésének akadályozásáról, illetve elsősorban kormányzati iratok nem megfelelő kezeléséről. A Washington Post egyenesen azt írta, hogy atomfegyverekre vonatkozó, minősített adatokat tartalmazó iratokat foglaltak le. Akadnak köztük szigorúan titkos, titkos és bizalmas dokumentumok is, ahogy mindenféle fotók, és még a francia elnököt, Emmanuel Macront érintő információk is. A dokumentumok között előfordulnak az észak-koreai vezetőt, Kim Dzsong-Un-t érintők, de egy levél is Obamától Trumpnak.
Mar-a-Lagón járt Trump beiktatása után nem sokkal Abe Sinzo nemrég meggyilkolt japán exkormányfő is, Észak-Korea pedig épp ekkor tesztelt egy Japán irányába tartó ballisztikus rakétát, ami végül a tengerben landolt. Trump és Abe Sinzo ezt követően közösen dolgoztak azon, milyen választ is adjanak a történtekre. Erről akkoriban mar-a-lagói illetékesek még a Facebookra is posztoltak fotókat.
Korábban szivárogtatók ellen használták
Mint a Guardian is említette, a hivatkozott 1917-es kémtörvény jegyében eddig mindenféle szivárogtatók, illetve a WikiLeaks-alapító Julian Assange ellen jártak el. Az elfogatóparancsban hivatkozott pont legfeljebb tíz év börtönbüntetés kiszabását teszi lehetővé. Ráadásul az FBI nem is az 1924-es kódra hivatkozott, ami csak dokumentumok illetéktelen birtoklásáról szól, hanem a 2071-eset és az 1519-eset említette, amelyek dokumentumok potenciális megsemmisítéséről, megmásításáról, vizsgálatok során keletkezett feljegyzések meghamisításáról szólnak. Tehát nem pusztán az a gyanú a korábbi elnökkel szemben, hogy olyan papírokat őrzött, amelyeket nem lett volna jogosult, hanem hogy esetleg kárt is tett azokban. Azt viszont a kémkedési törvényre való hivatkozás nem feltétlenül jelenti, hogy Trump valamely idegen hatalomnak próbálta volna átadni az iratokat.
Trumpék oldaláról elhangzott védekezésként az is, hogy a dokumentumokat valójában az FBI csempészte be, de az szintén, hogy az iratok titkosítását már elnöksége idején feloldotta. (Utóbbi lehetségességében, esetleges jogszerűségében vagy szabályosságában többen kételkednek.) Egyébként a milliárdos előszeretettel intézte ügyeit informális keretek között, jóval kevesebb figyelmet fordítva a hivatalos utakra, mint azt egy elnöktől elvárnák. A titkosszolgálatokkal pedig régóta konfliktusos Trump viszonya, erről a New York Times közölt hosszú cikket.
Csak azt jelenti, hogy senki nem áll a törvények felett?
Mindenesetre úgy tűnik, bármiről is szóljanak a konkrét vádak, a házkutatást jobbról-balról is politikai ügyként kezelik. A jobboldali Townhall szerint az FBI máris beavatkozik a 2024-es választásokba, míg a Wall Street Journal szerzője, Kimberley A. Strassel azt írta: a következmények brutálisak lesznek. Úgy tartja ugyanis, hogy ez vissza fog ütni a demokratákra, amikor a republikánusok lesznek hatalomba, és ők felügyelik majd az FBI-t is. A baloldali Guardian szerzője viszont úgy látja, a konzervatívok csak azért dühösek, mert Trump nem áll a törvények felett.
A WSJ szerzője szerint eközben az FBI olyan országok közé helyezte az Egyesült Államokat, amelyekben a kormányzó párt politikai hatalma fenntartására, a riválisok elleni küzdelemre használja az igazságszolgáltatást. Egyetlen főügyész sem adott még engedélyt arra, hogy egy volt elnök otthonában tartsanak hasonló házkutatást – jegyezte meg a szerző, bírálva azt is, hogy a baloldali sajtó eközben semmi rendkívülit, csak a bűnüldözés átlagos menetét látta az egészben. Visszhangozva Nancy Pelosi szavait, aki szerint mindez csupán bizonyíték arra, hogy senki nem áll a törvények felett.
A The Atlantic is arra jutott, a Mar-a-Lago-kutatás bizonyítja, hogy az Egyesült Államok nem valamiféle banánköztársaság. A WSJ-szerző szerint viszont a történtek inkább egy 2024 utáni második ciklushoz segíthetik Trumpot. A Babylon Bee nevű jobboldali szatíraoldal pedig már viccet is gyártott a történtekből, azt írva, hogy akinél még nem tartott házkutatást az FBI, az nem is valódi konzervatív politikus. Mike Pence az álhírük szerint pedig kétségbeesetten hívogatja az FBI-t, hogy szálljanak már ki hozzá is, esküszik, hogy tele van titkosított dokumentumokkal és hasonlókkal, még kávét is felszolgálna nekik.
Trump-jogászokat kérdeztek ki
Az FBI időközben a Fehér Ház több vezető jogászát is kikérdezte a titkosított iratokról. Olyan korábbi Trump-tanácsadókat faggattak az ügyben, mint Pat A. Cipollone és Patrick F. Philbin. Ők ketten voltak megbízva azzal, hogy a Nemzeti Levéltár ügyeivel foglalkozzanak, a pozícióra pedig nem sokkal Trump távozása előtt, 2021 januárjában nevezték ki őket. Kikérdezték a Fehér Ház korábbi kabinetfőnökét, Mark Meadows-t is. A levéltárban dolgozó más szakemberek voltak azok, akik felfedezték, hogy nincsenek náluk egyes fontos iratok, a beszerzésükre pedig Philbint kérték meg. Philbin állítólag próbálkozott is ezzel, de környezete szerint azt a választ kapta Trumptól, hogy az érintett iratok nem a levéltárhoz, hanem hozzá tartoznak. A házkutatás után pedig megvádolta azzal is a nyomozó irodát, hogy elvitték (az ő megfogalmazása szerint ellopták) három útlevelét is, ezzel pedig utazási szabadságában korlátozzák. Az igazságügyi minisztérium egy illetékese az ABC Newsnak ezt lényegében elismerte, kijelentve, hogy az útleveleket visszajuttatták Trumpnak. Az FBI szóvivője szerint ők a bíróság által előírt módon járnak el, és azokat a tárgyakat, amelyek nem szükségesek az igazságszolgáltatás érvényesítéséhez, visszajuttatják a tulajdonosnak.
