Tigray-i horror: folytatódnak az etnikai tisztogatások Etiópiában

Tigray-i horror: folytatódnak az etnikai tisztogatások Etiópiában

Mekele, 2021. július 14.
Az Etiópia északi Tigré tartományát uraló Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) nevű lázadószervezet fegyveresei járőröznek a tartomány székhelye, Mekele elfoglalása után 2021. június 29-én. Az etióp hadsereg 2020 novemberében indított offenzívát a tartományt uraló a Tigréi Népi Felszabadítási Front ellen. Az összecsapásokban több ezer ember vesztette életét, és több mint 300 ezren Szudánba menekültek. Az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött TPLF fegyveresei 2021. július 11-én újabb offenzívát indítottak, meghátrálásra kényszerítették a hadsereget és a kormányerőket támogató amhara csapatokat, valamint irányításuk alá vonták a térség legfontosabb városát, Alamatát is.
MTI/AP

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az elmúlt napokban legkevesebb húsz civil lakost öltek meg a lázadó tigrinyákok Afar közelében – közölte a BBC. Bár az etióp kormányzat még hivatalosan nem erősítette meg, de a csatornának nyilatkozó helyiek szerint 54 ezer ember maradt fedél nélkül a központi kormányzat ellen harcoló, Tigrinyák Emberek Liberális Frontjának (TPLF) támadása következtében.

A tigrinyákok az elmúlt héten több fontos területet is megszereztek, ellenük a kormányzat légicsapásokkal próbál fellépni. Az Afar tartományban segédkező önkéntesek úgy vélik, egyre nagyobb szükség lenne vízre, élelemre és egészségügyi ellátásra. 

Etiópiában azután tört ki konfliktus, hogy 2019. november 4-én Abiy Ahmed miniszterelnök elrendelte a katonai offenzívát Tigrayben a helyi haderővel szemben. Abiy egy vélt támadásra hivatkozott a döntés meghozatalakor, ám a krízis sokkal mélyebbre nyúlik vissza. Az elnök ugyanis egy több mint harminc éve fennálló koalícióból szállt ki, amely egy időben a felzárkózás útján indította el Etiópiát. Az országban ezt megelőzően hosszú ideig katonai diktatúra volt, egészen 1991-ig, akkor egy többpárti koalíció vette át az irányítást. A koalícióban szerepelt Tigray tartomány vezető pártja, a Tigrinyák Emberek Liberális Frontja is, amelynek kiemelkedő szerepe volt az ország szövetségi rendszerének kialakításában.

A tartományok autonómiát kaptak, határaikat pedig az etnikai határok mentén jelölték ki. Tíz szövetségi állam jött létre, ezek pártjaikból és vezetésükből delegálnak embereket a központi, országos parlamentbe. A jelenlegi elnököt, az ország legnagyobb népcsoportjának számító oromók támogatják, az elnök maga is ehhez a nemzetiséghez tartozik, ám a hatalmát mégsem nekik, hanem az amharáknak köszönheti.

Ebből a csoportból kerültek ki hagyományosan az ország irányítói, ők nyelvüket, kultúrájukat, ortodox keresztény vallásukat egyfajta „igazi etiópságként” azonosítják.

A tigrinyákok az ország második legnagyobb népcsoportjának számítanak, Etiópia lakosságának 7 százalékát teszik ki, sokan közülük viszonylag jómódúak, jól szervezettek, és hagyományosan jó harcosok. Velük vált feszültté az elnök viszonya miután hivatalba lépése után több TPLF tagú kormánytagtól is megvált és Prosperáló Párt néven új pártot alapított. Ezzel megszüntette a TPLF-többségű koalíciós kormányt, így a párt nem akart belépni az új kormánypártba. 

A helyzetet nehezítette az elnök békülékeny külpolitikája is a szomszédos Eritreával szemben, amellyel több éves háborúskodás után kötött békét, s amiért az elnököt Nobel-béke díjjal is kitüntették. A TPLF ugyanakkor az elnök által nemrégiben meghirdetett új liberális reformjaiban egy központosító törekvést véltek felfedezni, egyben veszélyben érezték saját autonómiájukat.

Feszült belpolitikai helyzetben érkezett tehát az ország a legutóbbi tigrinyák tartományi választásokig, amelyet a központi kormányzat illegitimnek minősített a koronavírus járvány miatt elhalasztott országos választásokra hivatkozva. Ezt a viszont a tigrinyák vezetés háborús üzenetként értékelte, s már csak idő kérdése volt a harcok megindulása, ez napjainkig is tart.

Jelenleg 50 ezer menekült van a szudáni táborokban, ahol a gyakori viharok és az terméketlen területek miatt ellátási nehézégekkel is küzdenek. Az ENSZ egyre élesebb kritikákat fogalmaz meg Etiópiával szemben a kaotikus állapotok miatt.

A kontinens országait tömörítő Afrikai Unió azonban nem elég erős a béketeremtéshez, és az országban komoly gazdasági érdekeltséggel rendelkező kínaiak sem akarnak beleszólni a belügyekbe, amíg érdekeik nem sérülnek. Ugyanakkor ha Etiópia és Eritrea nem lép, akkor Robert Godec, az Egyesült Államok Afrikai Ügyekért felelős megbízottja szerint „az USA nem fogja tétlenül végignézni a tigray-i horrort.”

Az etióp kormány eközben provokációval vádolja a lázadó erőket, akik ellen újabb hadtesteket csoportosítanak át az ország különböző pontjairól. A tigrinyákok számára az is rossz hír, hogy Amhara tartomány is a miniszterelnököt támogatja, ezért ott egyre több etnikai tisztogatást hajtanak végre. Amhara célja ugyanis az, hogy visszaszerezze az 1991 előtt hozzá tartozó területeket Tigraytől.

„A nyugat- tigrinyák emberek kilakoltatása egyre intenzívebbé vált” - mondta Tewodros Tefera sebész, aki még tavaly kelt át a szudáni határon és most egy kis klinikát működtet Hamdayedben a menekülteknek és a helyi lakosságnak. Tewodrosa a többi menekülthöz hasonlóan elkötelezett híve a tartomány elszakadásának és függetlensége kikiáltásának.  

„Mi már nem vagyunk etiópiaiak. Én nem akarok többé egy kategóriába esni azokkal az emberekkel, akik megerőszakolták a húgaimat és megölték a fivéreimet és nővéreimet. Szóval - mutatta a még etióp útlevelét - ennek vége."

Egy a határon nemrég átkelt tinédzser pedig így nyilatkozott a BBC-nek a tigray-i helyzetről: Az Amharai milícia ajtóról ajtóig halad, ha megtudják, hogy tigrenyák vagy, megölnek vagy letartóztatnak.

Az országban eközben éhínség is pusztít, ami már korábban is megtizedelte a lakosságot, különösen Tigray tartományban. Harminchat éve, 1984-85-ben csaknem 1,2 millió ember halt meg, ám most a korlátozott információk miatt, csak becsülni lehetne a halálos áldozatok számát.

A BBC által megkérdezett szakértő szerint, noha jelentős túlerővel indult az etióp kormány támadása a tigray-i erők ellen, júliusra a hadsereg meggyengült és a tartomány fővárosát, Mekkelét sem tudták elfoglalni. Szerinte azonban ez még nem a konfliktus vége, s a háború további alakulása az elnökön fog múlni. Amíg Abiy elnök egyben tudja tartani az őt támogató szövetségi rendszerét, akik közt a szomszédos, régen még ellenséges ország, Eritrea is megtalálható, addig hatékonyan együtt tud majd velük működni, ám bármikor előfordulhat, hogy Eritrea kivonja csapatait, az egyre dráguló háborús költségek miatt. Asmara és Assid tartomány ráadásul ellene is fordulhatnak. Sőt a tigrinyák erőknek a közelmúltban elért déli és keleti sikerek után, most még a győzelemre is lehetőségük adódik, ha sikerül a nyugati területek felé haladniuk, mielőtt az esőzések és a rossz útviszonyok ezt megakadályozzák.

Ha Abiy elveszíti hivatalát, az katasztrofális következményekkel járhat az ország számára - tette hozzá a szakértő.