Paks, Török Áramlat, gázszerződés és a kereskedelmi kapcsolatok alakulása. Ezek a konkrétumok hangzottak el a Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatón. Mindegyik kérdés fontos, hiszen a paksi bővítés önmagában olyan beruházás, amely gazdasági, energetikai, és politikai súlyát tekintve érdemes arra, hogy a két ország csúcsvezetői is beszéljenek róla. Túlmutat a két országon, Európa energiaellátását érinti. Ezáltal politikai felhangot kap a Török Áramlat meghosszabbítása a Balkánon át Magyarországig – vagy még tovább –, így ez is olyan téma, amely a legmagasabb szinten is megér egy egyeztetést. A gázszerződés és a kereskedelmi kapcsolatok alakulása sem elhanyagolható kérdés, ám a szándékok kinyilvánításán túl inkább a szakminiszterek szintje.
Ezek a napirendi pontok azonban összességében sem indokolják, hogy Orbán Viktor évente immár kétszer is találkozzon Vlagyimir Putyinnal. Így nem véletlenül indul meg minden ilyen alkalommal a találgatás, miről is tárgyalt egymással a két politikus. Jönnek a „kremlinológusok”, akik a gesztusokból, mosolyokból vagy éppen a csillagok állásából próbálják megfejteni a titkot, belelátva a megbeszélésekbe sokszor azt is, amit nem kell.
Illiberálisok egymás között - Magyar Hang
Nem könnyíti meg a magyar külpolitika helyzetét sem Trump és Erdogan csörtéje.
Elsősorban azért, mert valójában keveset tudunk arról, ami a zárt ajtók mögött történik. Ez részben magától értetődik – a túlzott titkolózás, a transzparencia hiánya azonban már rossz fényt vet a kétoldalú kapcsolatokra. Sőt még nem beszéltünk arról, hogy a több információ csökkenthetné a kapcsolatrendszert övező bizalmatlanságot is. Ha például többen tudnának arról, hogy míg a Gazprom a szlovák vagy a cseh határkeresztező kapacitásokat hosszú távon le tudta kötni, addig a magyar fél csak rövid távon hajlandó rá, akkor talán hihetőbb lenne, hogy nem szerelmi házasságról van szó, hanem ezt a kapcsolatrendszert tényleg az érdekek, benne hangsúlyosan az üzleti érdekek mozgatják. A közvélemény tájékoztatása emellett már csak egyes kétoldalú projektek léptéke miatt is elvárható.
A pragmatikusként jellemezhető magyar–orosz kapcsolatok jellegét alapvetően meghatározza, hogy a lényegi dolgok nagyon szűk körben zajlanak. Részben ez magyarázza Orbán és Putyin találkozóinak a gyakoriságát. Emellett a magyar fél számára láthatóan fontos a kapcsolatok magas szinten tartása. Nemcsak azért, mert az európai politizálásba beleszokott Orbán így a világpolitika nagyszínpadán érezheti magát, hanem mert ezzel valamelyest szélesítheti saját és az ország mozgásterét is. De elégedett lehet ezekkel a találkozókkal Putyin is, hiszen ezeken keresztül is demonstrálhatja, hogy Oroszországot nem lehet elszigetelni.
De ez a kapcsolatrendszer, benne a paksi beruházás vagy akár a déli gázfolyosó beleillik abba az Európában egyre szélesebb körben elfogadott gondolatkörbe is, hogy Oroszországot nem is kellene elszigetelni. Hiszen nemcsak magyar, hanem összeurópai érdek, hogy Európa két fele között jó legyen az együttműködés. Történelmi tapasztalat, hogy a Kelet és a Nyugat összecsapásai közé szorulva a legtöbbször rosszul jártunk. Ugyanígy érvényes az a tétel is, hogy az eurázsiai geopolitikai térség megosztottsága annak mindkét pólusát, az Európai Uniót és Oroszországot egyaránt gyengíti.
Minél jobban szorongatják, Putyin annál erősebb - Magyar Hang
Az orosz gazdaságnak fájnak a büntetőintézkedések, amelyek valódi céljukat azonban így sem érik el.
Ezért Görögországtól Olaszországon, Ausztrián, Csehországon vagy éppen Magyarországon át Finnországig kormányok sora gondolja úgy, hogy a szankciók folyamatos szigorítása sehová sem vezet, s Oroszországgal együtt kell működni. A németek ezt hivatalosan nem nagyon hangoztatják, de az Északi Áramlat bővítésével még Brüsszel és Washington rosszallásával sem törődve meg is teszik.
Az eddig leírtakból is látszik, hogy Putyin és Orbán rendszeres egyeztetéseinek éppen a globális viszonyok gyors átalakulása ad értelmet. Az EU-n belül zajló mozgások Európa jövőjét hosszú időre meghatározhatják. Az ukrán helyzet a kontinens biztonsága szempontjából bír kiemelt jelentőséggel. A Közel-Keleten zajló változások közvetlenül hatnak a migrációra. Az orosz–amerikai kapcsolatok alakulása pedig jelentős mértékben meghatározza az Európai Unió és Kína mozgásterét. Mint ahogy Orbán Viktorét is, aki annak örülne a legjobban, ha nemcsak a Kremlben, a Fehér Házban is fogadnák.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.
