Akik kicsit is közelebbről követték az elmúlt években Törökország mindennapjait, azoknak nem újdonság a török líra évek óta tartó mélyrepülése. Csak egy érzékletes példa: míg egy évtizede 127 forintot kértek el egy török líráért, addig két éve 37, míg ma 18,9 forintot. Az elmúlt egy évben ezt tetézte az elszálló infláció, illetve az élelmiszerárak magyarországihoz hasonló robbanásszerű emelkedése. Adja magát tehát a kérdés: mitől szálltak el az árak és az infláció Törökországban? Erről is beszélgettünk Reptér című külpolitikai háttérműsorunkban Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökországgal foglalkozó, ott gyakran megforduló tudományos munkatársával.
– Különösen a nem kormányzattal szimpatizáló közgazdász körökben gyakorlatilag konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy az inflációért Recep Tayyip Erdogan államfő jegybanki politikába való beavatkozása a felelős, mert alacsonyan tartják a jegybanki kamatot. A török gazdaság különösen a koronavírus-járvány óta elengedte az inflációt és a gazdasági növekedés centrikus, miközben az elmúlt években volt egy ingatlan árrobbanás és újabban a török tőzsde jár csúcsra. Utóbbinak megvannak a korlátjai és meglesz a maga böjtje. Nagyjából ezek jellemzik a török gazdaság elmúlt éveit – elemezte lapunknak a helyzetet Egeresi Zoltán. Az NKE munkatársa ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy 2016-ban volt egy puccskísérlet, illetve különböző terrortámadások is történtek, amelyek komolyan érintették a turizmust, ráadásul folyamatos a belpolitikai válság. Ezek összessége nem hat pozitívan a külföldi befektetésekre, illetve a külföldi befektetők hangulatára és bizalmára.
A gazdasági helyzet alakulása lehet az, amely talán a leginkább kihathat a május 14-én esedékes parlamenti- és elnökválasztásra is. „A hivatalos adatok szerint az általános infláció éves szinten 58 százalék volt, az élelmiszerek ennél is jobban drágultak, és „ha megkérdeznek egy átlag törököt, az azt mondja, 200 százalékos volt” a pénzromlás. Mindez kihat a kormánypártok népszerűségére, amely a február eleji, Törökországot és Szíriát megrázó földrengések előtt is markánsan erodálódott szoros választási eredményt sejtetve.
– Az emberek ebből a szempontból joggal dühösek. Az utcákat járva gyakran hallja az ember Törökországban, hogy milyen drága minden, mennyit emelkedtek az árak, a kenyér mennyibe kerül, és mennyire vissza kell fognia mindenkinek a fogyasztást. Hogy ez a nadrágszíj meghúzás mit is jelent, egy személyes példa: Ankara egyik felkapott és a jómódúak által kedvelt sétálóutcájának különböző boltjaiban jól öltözött urak és hölgyek fejből tudják az adott boltlánchoz tartozó kuponkártyáiknak a tíz számjegyből álló sorszámát, hogy azt bemondva így kapjanak kedvezményt. Korábban ilyet nem tapasztaltam Törökországban, hogy pár lírás kedvezményért a jobb módúak is így vásároltak volna – mesélte lapunknak Egeresi Zoltán.
A földrengések és a gazdasági helyzet árnyékában milyen esélyei vannak a hatalomban eltöltött 21 év után az erős elnöki rendszert kiépítő Erdogannak? Mi lenne, ha a parlamentben az elnök politikai ellenzéke kerekedne felül, együtt tudnának-e működni? A diplomáciai, külpolitikai aktivitás mit hoz a konyhára Erdogannak? Többek között ezekről beszélgettünk még Egeresi Zoltánnal a Reptérben, a teljes beszélgetést az alábbi linken érik el. (Műsorunk Simplecaston ide kattintva is elérhető!)
A külpolitikai műsorunk eleinte mindenki számára elérhető, a későbbiekben pedig előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
