Már március első napjaiban napi 10 ezer alá esett az újonnan megfertőződöttek száma Oroszországban, ami nagyjából az október eleji számoknak felel meg. Ennek megfelelően napi 50-60 közötti a halálos áldozatok száma is. Ez további csökkenést jelez az év eleji adatokhoz képest. Januárban ugyanis csupán a legfertőzöttebb Moszkvában ötezren haltak meg, februárban már csak ennek a fele.
Ha az összes halálozást nézzük, akkor az a fővárosban 16,3 ezer volt, ami 49 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A februári 12,5 ezres szám már „csak” 27 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az egész 2020-as évet tekintve 18 százalékkal nőtt meg a halálozási arány, ennek mintegy fele a koronavírus számlájára írható. A vírus eddig összesen 4,47 millió embert fertőzött meg, közel 100 ezren pedig ebbe már bele is haltak.
A járványhelyzet javuló tendenciájának köszönhetően a hatóságok lazítanak a járványügyi korlátozásokon is. A moszkvai főpolgármester engedélyezte a 65 év felettiek ingyenes bérleteinek használatát. Eddig ez a korosztály karanténban volt. Most is javasolják, hogy csak végszükség esetén mozduljanak ki, hiszen a veszély még nem múlt el, ráadásul egyes szakértők tavasz közepére ismét a fertőzések számának emelkedését prognosztizálják. Eddig a munkavállalók 30 százaléka kötelezően távmunkában dolgozott, ezt most már csak ajánlja a főpolgármester. A mozik, színházak és koncerttermek, valamint a gyerekrendezvények 50 százalékos látogatottsággal működhetnek. A maszk és kesztyű viselése nyilvános helyen továbbra is kötelező.
Az oroszországinál érezhetően rosszabb a helyzet a szomszédos Ukrajnában, ahova a harmadik hullám már szintén megérkezett. A 40 milliós országban a fertőzöttek száma naponta nagyjából 8 ezerrel növekszik, 160 körüli a halálos áldozatok száma. A lakosság arányában nézve a fertőzöttségi mutatók növekedését, megállapíthatjuk, hogy ez a szám lényegesen rosszabb, háromszor annyi, mint Belaruszban, és majdnem háromszorosa az örményországi és kétszerese a grúziai növekedésnek. Azerbajdzsánban hasonló a helyzet, Moldovában pedig naponta arányosan kétszer annyian fertőződnek meg, mint Ukrajnában. Litvániában az ukrajnaihoz hasonló az újonnan megbetegedettek növekedésének aránya, Lettországban valamivel nagyobb, míg Észtországban háromszorosa.
Ha hinni lehet a statisztikáknak, a posztszovjet térségben a legjobb a helyzet Közép-Ázsiában. A 18 milliós Kazahsztánban például ezer fő alatti a napi növekedés, tehát töredéke, mint Ukrajnában, a 32 milliós, nagyjából Ukrajnához mérhető Üzbegisztánban az új fertőzések száma néhány tucatnyi, az ötször kisebb Kirgizisztánban szintén, míg Tádzsikisztánban tényleg csak néhány emberen mutatják ki újonnan a fertőzést. S hát azt meg tudjuk, hogy Türkmenisztánban a füstölés olyan jól működik, hogy ott egyáltalán nincs megbetegedés. Papíron legalábbis. De tömeges ott sem igazán lehet.
1,2 milliárd adag Szputnyikra van előjegyzés
Oltás tekintetében az egész posztszovjet térség lemaradt. Jellemző Ukrajna helyzete, ahol az orosz vakcinát eleve kizárták, és csak nagy nehezen sikerült szerezni félmillió dózist a CoviShield nevű oltóanyagból, ami az AstraZeneca indiai változata. Ebből ugyan 2-3 millió dózisra számítanak, ám mire az megérkezik, az hónapokba telik. Lekötöttek még 5 millió amerikai NovaVax vakcinát, de ebből az első szállítmány a legkorábban csak júliusban érkezhet. Nem nehéz tehát megjósolni, hogy a lakosság megközelítően felének átoltásával Ukrajna az idei évben nem nagyon számolhat. A térség többi országa legalább az orosz Szputnyik V-re számíthat, a szűk keresztmetszet azonban itt a gyártási kapacitás.
Ezzel magyarázható elsősorban, hogy még Oroszországban is csak 6,3 millióan – a lakosság 4,3 százaléka – kapták meg az első, míg 4,3 millióan mindkét oltást. Ráadásul az oltási kedv sem túl nagy, a lakosság nagyjából fele egyelőre nem oltakozna. Pedig, mint tudjuk, Oroszországnak vakcinája van. Méghozzá nem is egy, hanem három. Tavaly 47 féle Covid-19 vakcina kidolgozásán kezdtek el dolgozni, és három koronavírus elleni vakcinát már regisztráltak is. A Szputnyik V két emberi adenovírust használva juttatja be a koronavírus S fehérjéjét a beoltott emberbe, ami ellen a szervezet antitesteket generál. A szibériai Vektor Intézet EpiVacCorona oltása a koronavírus fehérjéinek csak kis részeit tartalmazza. A harmadik oltás, a Csumakov Központ CoviVac nevet viselő, hasonlóan a kínai Sinopharmhoz, elölt vírust tartalmazó vakcina. Ez egyszerre 50 fehérjével ismerteti meg a védendő szervezetet. Az utóbbi kettő esetében most folyik a tesztelés harmadik fázisa. Az EpiVacCoronából azonban ebben a hónapban már 5, augusztustól pedig 10 millió adagot fognak gyártani havonta.
Szputnyik V vakcinából eddig mintegy 15 millió dózist állítottak elő, miközben 1,2 milliárdra van előjegyzése, és 47 országban már regisztrálták is. Ezzel az AstraZeneca (49 ország) után a második legtöbb helyen bejegyzett vakcina. Megelőzi a Pfizert (43), a Modernát (19), a három kínai oltóanyagot, hiszen a Sinopharmot 18, a Sinovacot 16, a CanSinót 4 országban regisztrálták. Ezért aztán már Oroszországon kívül jelenleg is több országban, így Indiában, Brazíliában, Dél-Koreában és Kazahsztánban gyártják már. Nemsokára Szerbiában és a nyártól Olaszországban is megkezdődik a gyártás, ezen kívül folynak a tárgyalások Törökországgal, és még számos, köztük néhány nyugat-európai országgal is. Vakcina tehát előbb-utóbb lesz, ám jelzés értékű, hogy Oroszországban legkorábban novemberre számolnak azzal, hogy átoltsák a lakosság 70 százalékát.
