Nem segíti Macront a nyugdíjreform melletti kiállás

Nem segíti Macront a nyugdíjreform melletti kiállás

Emmanuel Macron 2020. november 10-én (Fotó: Facebook/Emmanuel Macron)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Meredeken zuhan Emmanuel Macron népszerűsége, derült ki a Le Point cikkéből. A köztársasági elnök a nyugdíjreformról szóló, káoszba forduló vitát szenvedi meg. A lap számára az Ipsos nevű közvélemény-kutató készített felmérést, ebből pedig kiderült, hogy saját táborában is elkezdett csökkenni az államfő támogatottsága. Míg szeptemberben összességében 53 százalék ítélte meg kedvezőtlenül a tevékenységét, februárban már 64 százalék. Federico Vacas igazgatóhelyettes szerint leginkább az alacsony jövedelműeknél veszített népszerűségéből Macron. De a politikai ellenfeleknek sem tett jót a megosztó vita, 39 vizsgált személyiségből 29 szerepelt rosszabbul. Jean-Luc Mélenchon még viszonylag stabilan tartja magát, szemben például Olivier Faure-ral. A többséget képviselő politikusok közül olyanok támogatottsága is esett, mint François Bayrou vagy Marlène Schiappa.

Nemcsak az államfő, de a miniszterelnök megítélése is sokat romlott a nyugdíjvita miatt. Tavaly ősszel még csak 48 százalék volt elégedetlen Élisabeth Borne-nal, idén februárban viszont már 67. Macron támogatottsága a Les Républicains szimpatizánsai körében hét, a Renaissance (korábban: En Marche!) voksolói tekintetében kilenc ponttal esett.

A nyugdíjazásról szóló vita már egy ideje központi téma Franciaországban, Macron pedig nemrég úgy foglalt állást, hogy szerinte hosszabb ideig kellene dolgozniuk az embereknek. A köztársasági elnök korábban inkább háttérbe vonult, igyekezett nem megszólalni az ügyben. Mostanáig volt tartható a hallgatás, és már neki is meg kellett védenie a januárban bemutatott reformot. A politikus arra kérte az embereket, inkább koncentráljanak arra, hogy a munka minőségén javítsanak, amíg aktív időszakukban vannak. Macron a józan észt emlegette, kifejtve: mindenki tudja, hogy tovább kell most már dolgozni ahhoz, máskülönben az állam nem tudja a megszokott rendben fizetni a nyugdíjakat.

Az intézkedéssel 62-ről 64 évre emelnék a minimális nyugdíjkorhatárt, és növelnék azt az évszámot, amennyit az embereknek munkában kell tölteniük, mielőtt nyugdíjba vonulnak. Több szakszervezet is egynapos sztrájkot hirdetett ennek hatására, a tiltakozásokon pedig rengetegen részt is vettek. Macron viszont nem kíván most már hátrálni, és folyamatosan arról beszél, hogy a munkában töltött évekre, a munkaidő minőségének javítására kell inkább koncentrálni.