Többen is életüket vesztették a zavargásokban, a francia ellenzék a tüntetők visszaszorítását követeli. Az elszakadáspárti kanak őslakosok kerültek szembe ismét a franciákkal. Emmanuel Macron rendkívüli állapotot hirdetett.
Golyó ért szerdán egy csendőrt az új-kaledóniai zavargások során, életveszélyes sérüléssel szállították kórházba, majd az intézményben életét vesztette – tudta meg a BFMTV. A férfinek a fejét érte a találat. Az eset a Nouméától nagyjából húsz kilométerre lévő Plumban történt. A zavargásoknak korábban is voltak súlyos következményei: keddről szerdára virradó éjjel ketten is meghaltak lövések következtében. A halálesetekért a híradások szerint nem a rendőrök a felelősek. Hétfő óta már több mint százharminc embert őrizetbe vettek, hatvan hatósági személy pedig megsebesült. Az elszakadáspárti tüntetők üzlethelyiségeket és a közben bezáratott iskolákat dúlták fel, autókat gyújtogattak, és még a börtönből is szökést kíséreltek meg.
Több megválasztott tisztségviselő követelte, hogy vezessenek be rendkívüli állapotot Új-Kaledóniában, Macron pedig ezt szerda délután ki is hirdette. A terület francia főbiztosa, Louis Le Franc egy sajtótájékoztatón felkeléshez közeli helyzetről beszélt, és figyelmeztetett a polgárháborús veszélyre. Az új-kaledóniai kanak őslakosok ismételten az elszakadást követelik, miután Párizs szavazati jogot adott huszonötezer olyan franciának, akik tíz éve élnek Új-Kaledóniában. Franciaország ezzel inkább erősítheti politikai befolyását a Csendes-óceán déli részén fekvő tartományban. Korábban senki nem szavazhatott a helyi választásokon, aki 1998 után érkezett a szigetre. A mostani törvényjavaslatot 351 szavazattal, 153 nem ellenében fogadták el.
Emmanuel Macron szerda reggel összehívta a védelmi és nemzetbiztonsági tanácsot a történtek miatt. Az államfő kénytelen is volt lemondani fécampi útját, a tervek szerint egy tengeri szélerőmű-parkot látogatott volna meg. A baloldal közben a feszültségek szításával vádolja a kormányt, míg jobboldali ellenzékiek, köztük Éric Zemmour és Marine Le Pen a zavargók visszaszorítását követelik. A Reconquête nevű jobboldali párt elnöke, Zemmour feltette egyben a kérdést: mit szólna vajon Jean-Luc Mélenchon ahhoz, ha a demográfiai egyensúlyhiánytól tartva megtiltanák Franciaországban a szavazást azoknak, akik tíz éve érkeztek az országba? Jól látszik tehát, hogy a problémának hangsúlyos etnikai vetülete is van. Míg a baloldal kritikus a szavazati jog megadásával, a jobboldaliak erre válaszul felteszik a kérdést, vajon a Franciaországba érkező bevándorlókkal miért nem ilyen szigorúak.
A francia jobboldal, így a Le Figaro is kárhoztatja Mélenchont és a „dekolonializmus bajnokait” azért, mert kifejezetten megértően a kanak őslakosok követeléseivel szemben. A Le Figaro vezércikkében Yves Thréard azt írta: a kanak kisebbség szerinte valójában inkább enged rasszista ösztöneinek, nem pedig egy elnyomott nép követeléseit visszhangozza. Az elszakadást a negyven éve létrehozott politikai tömörülés, a Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front (FLNKS) szorgalmazza, mindeddig sikertelenül. Három népszavazást is rendeztek 2018 óta, de a függetlenségpártiak mindegyik alkalommal elbuktak. Mindenesetre ma már sokkal szabadabban élhetnek, mint korábban: a gyarmati időkben egyenesen rezervátumba zárták a kanakokat, és semmi beleszólásuk nem volt a sziget ügyeibe. A bánásmód ellen először 1878-ban lázadtak fel. Párizs számára ugyanakkor ma is fontos a sziget stratégiai katonai bázisként és nikkelnyerőhelyként egyaránt.
Az erőszakot egyébként az FLNKS is elítélte, egyben felszólított az útlezárások feloldására. A szervezet nyitottnak mutatkozik Macronnal tárgyalni a békés rendezésről.
