Belefásultak a bolgárok a politikába, amit jól mutatott a múlt hétvégi parlamenti választásokat kísérő érdektelenség. Az apátia teljes mértékben érthető, hiszen két év alatt már negyedik alkalommal szólították őket az urnákhoz, stabil kormányt azonban egyszer sem sikerült alakítani. Alighanem így lesz ez most is, hiszen hiába győzött ismét a 2010-es években az országot miniszterelnökként irányító Bojko Boriszov, nem lesz egyszerű dolga. Éppen ezért előhúzta a nyerőnek vélt kártyát, és Putyin-ellenes kabinetet alakítana.
Az elmúlt két évben szinte mindent megpróbáltak a bolgárok, hogy véget vessenek a kormányválságnak. Az országot 2009-tól 2021-ig irányító jobboldali Bojko Boriszov bukása után előbb az énekes showman Szlavi Trifonov pártjának csillaga emelkedett fel, aztán a szinte a semmiből előkerült „harvardi fiúk” egyike, Kiril Petkov alakíthatott kormányt. Előbbi a korrupció elleni fellépést, utóbbi emellett reformokat ígért. Aztán sem a rendszerellenes populista Van Ilyen Nép (ITN), sem pedig az erősen nyugatos és neoliberális Folytatjuk a Változást (PP) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Olyannyira nem, hogy előbbi ezúttal be sem jutott a parlamentbe.
Közben a parlamenti demokrácia egyre mélyülő válságának jeleként a széttagoltság közepette megerősödött Rumen Radev államfő és a bolgár belpolitikába mindinkább belefolyó amerikai nagykövetség osztotta a lapokat. Előbbi a kormányok közötti szünetekben úgynevezett szakértői kormányokon keresztül irányította az országot, míg utóbbi a Washingtonhoz erősen kötődő nyugatos pártok révén terelgette a politikai életet. Olyannyira, hogy Kiril Petkov rövid kormányzása idején az Oroszországgal történelmileg szoros kapcsolatokat ápoló ország összerúgta a port a Gazprommal, és kiutasított 70 orosz diplomatát, illetve a bukás pillanatában elindították Bulgáriát az euró bevezetése felé vezető úton.
Petkov ultra-neoliberális kormányát szétfeszítették a koalíción belüli ellentétek, de nem használt a népszerűségének az irányítás példátlan arroganciájával párosuló stílusa sem. Mint ahogy az sem tetszett sokaknak, hogy a korrupció felszámolásáért indított harcot a valós reformok helyett Petkovék politikai boszorkányüldözésre, ellenfeleik kilövésére használták. A legnagyobb ellentmondás a kormány korrupcióellenes politikájában az volt, hogy miközben felléptek Boriszovék vagy a török liberálisok üzleti köreivel szemben, addig teljes mellszélességgel szolgálták ki Ivo Prokopiev oligarcha, és a köré tömörülő nem kormányzati szervezetek üzleti érdekeit. Sokak szerint ebben a kabinetben a korábban több miniszterelnök mögött is ott álló Prokopiev irányított a háttérből.
Ezek után nem meglepő, hogy ezúttal a Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nemcsak győzött, de mandátumainak a számát is növelni tudta. A tavaly novemberi választásokhoz képest Boriszovék 12-vel több, azaz 67 képviselőt küldhetnek a 250 tagú parlamentbe. A második helyen végző Petkovék ugyanakkor 14 mandátumot veszítettek, így 53 képviselőjük lesz a parlamentben. Valamelyest erősödött a harmadik legtöbb, 36 képviselői helyet megszerző török liberális párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), miközben az előző parlament újonc pártja, az oroszbarát Vazrazsdane megduplázta a képviselőinek a számát (13-ról 27-re). Egyre inkább marginalizálódik a maga 25 mandátumával a Kornelia Ninova vezette Bolgár Szocialista Párt (BSZP), s valamelyest erősödve 20 mandátumot szerzett a jobbközépként leírt Demokratikus Bulgária (DB) pártszövetség. Mint már említettük, kikerült a törvényhozásból Szlavi Trifonov pártja, ott van viszont 12 képviselői hellyel a Sztefan Janev korábbi ügyvivő kormányfő vezette Bolgár felemelkedés.
Ebben a helyzetben megint nehéz lesz kormányt alakítani, erre azonban most a legtöbb esélye a GERB-nek van. Hogy Boriszovék visszatérnek-e a hatalomba, az egyes elemzők szerint az jelentős mértékben az amerikai nagykövetségen múlik, amely rábeszélheti a hozzá közel álló Demokratikus Bulgáriát, hogy szálljon be a GERB és a törökök, esetleg a szocialisták mellé a kormányba. Bojko Boriszov mindenesetre mindent megtesz ennek érdekében, hiszen a választási győzelmét követő másfél napos hallgatás után már azt mondta a déli gázvezetéknek egykor zöld utat adó politikus, hogy Putyin-ellenes kormányt szeretne alakítani.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/41. számában jelent meg október 7-én.
