Brüsszel miatt késik a finnek és svédek NATO-csatlakozása, de nincs ok aggodalomra – erről beszélt Szijjártó Péter egy laoszi kollégájával közös sajtótájékoztatón. Szerinte a kormány valójában elvégezte a munkáját, benyújtotta az Országgyűlésnek a ratifikációs javaslatot, „ám a parlament nyár közepe óta rendkívül erőltetett menetben tárgyalja azokat a jogszabályokat, amelyeket nagyrészt Brüsszel miatt kell megalkotni”. Így a politikus semmi esetre sem választaná a döntéshozókkal szemben a sürgetés taktikáját. Szjjártó szerint nem kell félni, a parlament napirendre fogja tűzni a javaslatot.
A finnek és svédek tagságának ratifikációjához két kivétellel már minden tagállam hozzájárult, a magyar és a török fél jelentik az egyetlen kivételt. Az MSZP ugyan már próbálta napirendre vetetni a kérdést, de a kormánypártiak elutasították azt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közben már kijelentette, hogy a szervezet akkor is megvédi a finneket és a svédeket, ha egyébként még nem tagjai a szövetségnek. A NATO-szerződés tizenegyedik cikkelye szerint egyébként a szerződés életbe lép, ha a tagállamok többsége hitelesíti azt.
A kormány nemrég még arra hivatkozott, hogy folyik a társadalmi egyeztetés a kérdésben, ami láthatólag kimerült a honlapjukra kitett dokumentumokban és a kérésben, hogy mindenki bátran küldjön reakciókat e-mailben. Magyar Levente külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig a hatalmi ágak szétválasztásával érvelt a halogatás mellett.
