Három magas rangú katonai vezetőt elbocsátottak, tizenötnek pedig fegyelmit adott június végén a pakisztáni hadsereg arra hivatkozva, hogy a parancsnokok nem tanúsítottak megfelelő magatartást, mikor az egykori miniszterelnök, Imran Khan mellett tüntetők megrohamoztak több katonai létesítményt a májusi tüntetések során. Szakértők szerint az elmúlt évtizedekben ez volt a legkeményebb intézkedés a hadsereg részéről a saját tagjaik ellen, ami egyértelműen jelzi, hogy mostanra a hadsereg is részese lett a muszlim országban zajló politikai játszmáknak.
A pakisztáni politikai válság persze már jóval korábban kezdődött, amikor múlt év áprilisában a bizalmatlansági indítványt megszavazta a pakisztáni törvényhozás többsége. A politikussal szemben akkor az volt a fő vád, hogy nem sikerült fellendítenie a gazdaságot a koronavírus-járvány után, nem állta útját a korrupciónak, ahogy a megugró üzemanyag- és élelmiszerárak megfékezése is csak ígéret maradt. A szavazás után a krikettsztárból lett politikus az Egyesült Államokat vádolta, hogy összeesküvést szőtt vele és a kormányával szemben – igaz, a bizonyítékokkal a mai napig adós maradt. Khan hívei ekkor az utcára vonultak, azonban azt már nem tudták elérni, hogy új választásokat írjanak ki az országban.
Időközben az egykori kormányfő ellen elfogatóparancsot adtak ki pénzmosás és értékes állami ajándékok eltulajdonításának vádjával, majd májusban le is tartóztatták. Ekkor ismét az utcára vonultak Khan támogatói, a tüntetések több helyen erőszakossá váltak. A május 9-i összecsapások súlyosságát mutatja, hogy a demonstrálók betörtek a katonai létesítményekbe is, illetve feldúlták az egyik katonai vezető hivatalos rezidenciáját is Lahorban. A tüntetések után a hatóságok több mint ötezer embert vettek őrizetbe Pandzsábban, vagyis Pakisztán legnépesebb tartományában.
Habár Pakisztánban a hadseregnek hagyományosan nagy szerepe van a politikában, olyan esetre eddig még nem volt példa, hogy a lakosságnak ilyen széles tömegei tiltakoztak volna a hadsereg ellen. Az indulatokat csak fokozta, hogy a hadsereg részéről időközben bejelentették: Khan támogatói közül legalább 102 embernek katonai bíróság előtt kell felelniük a tettükért. A pakisztáni hadsereg kritikusai szerint ezzel megsértenék a vádlottak emberi jogait, hiszen még a katonák ellen elkövetett bűncselekmények esetén sem szabadna őket katonai bíróság elé állítani. Az elemzők szerint a hadsereg lépése mögött azonban leginkább megfélemlítési szándék húzódik, legfőképpen azon katonák ellen, akik a legutóbbi tüntetésen nem léptek fel elég keményen Khan támogatói ellen. Hogy ezt a hadsereg nyomatékosítsa, még azt a katonai vezetőt is eltávolították, akinek feldúlták a rezidenciáját a tüntetők, mert szerintük a férfi nem biztosította kellőképpen az építményt, majd amikor megérkeztek a tüntetők, közülük több ezret beengedett a létesítménybe. A hadsereg rajta kívül több, már nyugalmazott katonai vezetőt is megvádolt azzal, hogy segítették a tiltakozókat, akik szerintük így akarnak nyomást gyakorolni a hadseregre, hogy kezdjen tárgyalásokat Imran Khannal az előre hozott választások megtartásáról.
Szakértők szerint ráadásul Khannak igenis megmaradt a támogatottsága Pakisztánban, köszönhetően annak, hogy az emberek leginkább egy, a politikán kívül álló személyt látnak benne, akit – ellentétben sok elődjével – nem szennyezett be a korrupció. Ettől függetlenül Sehbaz Saríf miniszterelnöki beiktatása óta már több mint száz korrupciós esetet regisztráltak, amire a volt miniszterelnök újabb és újabb tüntetést szervezett. Khan jelenleg tagad minden ellene felhozott vádat, szerinte a hatóságok valódi célja inkább pártjának feloszlatása, mert az állam így akarja ellehetetleníti a munkatársait. Az elemzők azonban úgy látják, hogy a volt miniszterelnök támogatóit nem sikerült megtörni, így egyelőre esély sincs politikai válság rendezésére.
