Végre eljutott Davosba Szijjártó Péter, ahol az új hidegháborúról beszélt

Végre eljutott Davosba Szijjártó Péter, ahol az új hidegháborúról beszélt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) és Czukor József, Magyarország svájci nagykövete (j) érkezik a davosi Világgazdasági Fórumra (WEF) 2023. január 17-én. (MTI/KKM)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kelet-nyugati együttműködés elnehezülése a lehető legrosszabb hír Közép-Európának, a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak ugyanis mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF).

A minisztérium közleménye szerint – amelyről sz MTI számolt be – a tárcavezető a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy hazánknak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között.

Rámutatott, hogy ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de a tavalyi év elejére egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír.

„A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag” – figyelmeztetett, a hidegháborút hozva fel példának.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára „távoli álommá” vált.

„Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik nem szívesen beszélnek egymással” – jelentette ki.

A globalizáció árnyoldalait érintve leszögezte, hogy azt a nagyhatalmak eszközként használták fel "politikai narratívájuk agresszív terjesztésére" világszerte, és ennek keretében erősen stigmatizálták a nemzetközi fősodortól valamelyest eltérő véleményeket.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt, különösen a közép-európai régió szempontjából. 

Az amerikai-kínai konfliktusról elmondta, hogy a politika részéről határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható. Példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromos autóiparnak. Majd kiemelte, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van. (Arról, hogy valójában mekkora környezeti károkat okoznak a Magyarországra települt vagy települő akkumulátorgyárak, nem beszélt a miniszter.)

Szijjártó Pétertől a közönség soraiból megkérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok állítólagos csorbulását, a magyar politikai modellt a kormány, hogy Magyarország megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban.

„Ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli, hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában” – közölte, mondván, hogy a liberális fősodor ezért mindig is bírálni fogja a vezetést, de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték.

Ami a davosi Világgazdasági Fórumot illeti, három év után először tartják meg ezen a héten a hagyományos menetrendje szerint a globalizáció éllovasának számító csúcstalálkozót. A szervezők több mint 2700 látogatót várnak, köztük 52 államfővel, 56 pénzügyminiszterrel, 19 központi banki vezetővel, 30 kereskedelmi és 35 külügyminiszterrel, 39 nemzetközi szerv vezetésével és mintegy 1500 vállalatvezetővel. A fórumra Oroszország ezúttal – az ukrajnai invázió miatt – nem kapott meghívást. 

Az 53. találkozónak a biztonságtól a környezetig terjedő kérdéseket felölelő megbeszéléseit az „Együttműködés a megosztott világban” téma fogja össze. 

Érdekesség még, hogy kihagyja a mostani fórumot a magyar származású üzletember, Soros György, a milliárdos azt írta a Twitter-oldalán, hogy programütközés miatt nem tud részt venni rajta. 

Szijjártó Péter viszont hosszú évek után először ment el Davosba. Mint közösségi oldalán kedd hajnalban írta: „Már többször hívtak, de még soha nem tudtam elmenni, most viszont bőven lesz mit megbeszélni: ma hajnalban irány a svájci Davos és a Világgazdasági Fórum”.