Mi köze volt a Nobel-díjas fizikus Wigner Jenőnek a bőrgyártáshoz? Ki volt Papír Sándor, aki színháza sikerével még a Vígszínházat is képes volt felülmúlni? Milyen néven ismerte meg a világ Papír Magduskát, aki háromévesen édesapja színházában nyűgözte le a közönséget? Hol működött az első pornómozi a fővárosban, ahova előszeretettel látogattak el a jómódú polgárok? Milyen volt Jókai Mór és Laborfalvi Róza állatkertje?
A Hosszúlépés. Járunk? két alapítója, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid legújabb könyvében ezúttal maga mögött hagyja a belvárost, hogy feltárja a körúton túli világ, Újpest, Józsefváros, a Hegyvidék és Dél-Pest – Ferencvárostól, Pesterzsébeten át Csepelig – sajátos karakterrel bíró univerzumának legendás alakjait, regénybe illő történeteit. A szerzők az épített örökség helyett a személyes sorsokra koncentrálnak, a város sokszor elfeledett, mégis megkerülhetetlen figuráira, kisembereire és hírességeire, ünnepelt sztárjaira.
Kiderül például, hogy a Kis-Amerikaként is emlegetett Újpesten zajlott le az első európai bankrablás, a fakezű elkövetők azonban túl hamar lebuktatták magukat. Az újpesti lakosok szórakozóhelyén, a Népszigeten alakították ki a város első futballpályáját is, bár ehhez az éj leple alatt vágták ki a fák egy részét, de sokáig itt főzték a város leghíresebb halászlevét is. Az első világháborús veterán, Illik Viktor csárdájába tömegek zarándokoltak el hétvégente, visszajáró vendég volt József Attila is, aki Berda Józseffel beszélte ki a hallé felett az élet dolgait.
A korszak idoljai – Bajor Gizi, Karády Katalin, Páger Antal – hősies vagy épp vitatott tettein keresztül megelevenedik a Hegyvidék – a „Véresmajor” – legsötétebb napja, 1944. december 24-e, míg Dél-Pestre indulva kiderül, milyen tragédiák nyomán épült Budapest, ahogy az is, hogy mi a közös a Csepeli Munkásotthonban és a mexikóvárosi operaházban.
Budapesti hősök és antihősök, bálványok és hétköznapi figurák, mágnások és szélhámosok, rejtélyek és legendák állnak Kordos Szabolcs szubjektív legendáriumának középpontjában is. A szerző Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig eredt nyomába a város meghökkentő, bizarr, komikus és olykor tragikus történetinek. Beleshetünk az Alagút őrének szolgálati lakásába, az Anker kupolájában megbúvó lakásba, a Titanic-katasztrófa orvosának rendelőjébe, eljuthatunk a Rákóczi út egykori kivégzőhelyére, a Király utca kuplerájaiba, a Kádár-kor erotikától és paranoiától túlfűtött bárjába.
Kiderül, hogy mi a kapcsolat az ősi óriáshüllők és a Déli pályaudvar között, szó esik az óbudai Pogánytorony bizarr szektájáról, a bazilika helyén rendezett állatviadalokról, de a Duna szabályozásának áldozatul esett római kori Fürdő-szigetről is. Kordos Szabolcs a puszta történetmesélésen túl történészekkel, írókkal és muzeológusokkal, leszármazottakkal és barátokkal fedezi fel az épültek, terek utcák rejtvényeit.
Az egyetlen állandó a változás maga – vallotta Hérakleitosz. A változás a város lényege is, ezt mutatja meg a Hosszúlépés a körúton túl és az Egy város titkai című kötet is, melyeknek kultúrtörténeti kalandozásai ismeretlen Budapestet tárnak az olvasó elé, és arra ösztönöznek, hogy a minket körülvevő várost vegyük jobban szemügyre, és ne csak díszletnek tekintsük.
Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl – Séták, titkok, történetek. 21. Század Kiadó, 2022. 7490 Ft
Kordos Szabolcs: Egy város titkai – Budapesti legendák – Legendás budapestiek. 21. Század Kiadó, 2022. 6990 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/50. számában jelent meg december 9-én.
