Lassan már nem telik el úgy nap, hogy a Kojot négy lelke ne gyűjtene be egy újabb díjat. Gauder Áron teremtésmítoszos-indiános filmje szombat este tarolt a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) díjátadóján, elnyerve mind a nagydíjat, mind a legjobb európai egészestés filmért járó elismerést és a közönségdíjat. De a másik friss magyar animációnak, a korábbi cikkünkben szintén dicsért Műanyag égboltnak sem kellett üres kézzel távoznia. Az ökológiai kérdéseket felvető disztópia a legjobb egészestés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját kapta a kecskeméti Hírös Agórában tartott rendezvényen. A díjat a Pannónia két éve elhunyt társalapítójáról, Dr. Matolcsy Györgyről nevezték el. A jegybankelnök édesapja 91 évesen halt meg, és jelentős örökséget hagyott maga után.
A kétévente megrendezett KAFF idei filmjei közül korábban többet kiemeltünk már. Említettük mindkét portugál animációt, a Nuno Beato rendezte Nagyapám démonjait, melyben Rosa nagyapja halála után jön rá, hogy nem érzi otthon magát. A másik pedig José Miguel Ribeiro rendezése, az angolai polgárháború valóságát megrendítően bemutató Nayola. Mindkét alkotást díjazták, Nuno Beato műve a Kojottal megosztva kapta a legjobb európai nagyjátékfilm díját. A Nayola különdíjban részesült. A film valóban érzékeny, lenyűgözően megfestett animáció, noha besimul a hasonló háborús filmek sorába. Nehéz persze az emberi poklot másként, újszerűen ábrázolni, és nem is feltétlenül kell valami forradalmival előállni. A Nayola mindenesetre nyomasztó, jól összerakott film, mely egyik legerősebb mondatában a főhős arról beszél: aki egyszer elment a háborúba, az lényegében már benne is marad.
A legjobb rövidfilm Hegyi Olivértől A szív kertje lett, mely a versenyszekción belül talán a legszórakoztatóbbnak bizonyult. Nem véletlen, hogy ez is váltotta ki a közönségből a legtöbb nevetést. Szórakoztató öniróniával, jó értelemben vett kamaszos humorral mutatta be a film egy festőnek készülő fiatal pályaválasztási válságát. – Talán azt szeretem a legjobban a festésben, hogy bármit megalkothatok, ami csak eszembe jut – halljuk a főhőstől, és ennek jegyében A szív kertjében is kapunk mindent vízipókosan jajveszékelő katicától pályatippeket adó óriáscsigáig. A filmkritikusok díját (melynek odaítélésében jelen cikk szerzője is részt vett) Mira Zénótól a Fox Tossing kapta. A letisztult, nem túlbonyolított, mégis egyedi képi világú filmben a címben szereplő egykori arisztokrata hagyomány barbárságával szembesülünk. Sikerül-e a kegyetlenül megkínzott rókáknak végül visszamarniuk?
A legjobb európai tévésorozat a francia Patouille és az ejtőernyős magok lett, míg a legjobb sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya kapta a Szerintemezazegész: Szorít a házért. A díjról mondott beszéd hozta magával az átadó legszórakoztatóbb pillanatait, minthogy a felvételről megszólaló Médiatanács-elnök, Koltay András videóján elcsúszott a képtől a hang. A közönség láthatóan kifejezetten jót derült ezen, miközben Koltay egy asztal mögött ülve ülve, kissé monoton hangon méltatta a szerzőnő és a Futrinka utca érdemeit.
Az átadó végén beszédet mondott Závogyán Magdolna kulturális államtitkár is. A nemrég kinevezett politikus szerint Magyarország hosszú ideje viszonyítási pont az animációs filmeket illetően, köszönhetően nagyban a kecskemétieknek is. A fesztivál szerdai megnyitóján Káel Csaba filmügyi kormánybiztos is kiemelte, mennyi díjat nyertek el mostanában az animációsok. A Kojot négy lelke múlt héten a zsűri díját kapta Annecy-ban, néhány napja pedig Los Angelesben, továbbá Sanghajban is elismerték a filmet. Buda Flóra Anna rövidfilmje, a Filmintézet által egyébként háromszor visszautasított 27 pedig Cannes-ban kapott Arany Pálmát. A generációs válságot érzékletesen megmutató filmnek, melyet korábban mi is dicsértünk, így francia koprodukcióban kellett elkészülnie.
Závogyán a szombati beszédében hangot adott azon véleményének, miszerint „hamis meggyőződés, hogy a film feladata a valóságtól való elidegenítés”. Úgy látja, azok képviselnek maradandó értéket, akik segítenek a körülöttünk lévő valóságot minél teljesebben megérteni. Érdekes metafizikai kérdés, valójában mennyire idegenítheti el a nézőt a valóságtól bármilyen film. Még egy kifejezetten szürreális, elemelt mozi is voltaképp a valóságunkról beszél azáltal, hogy annak szabályait a feje tetejére állítja.
Káel szerdai megnyitóján egy animációs filmstratégia készültéről is beszámolt, igaz, erről sok konkrétumot egyelőre nem tudni. Mindenesetre a témával, az animációs film helyzetével foglalkozunk még egy későbbi, az idei KAFF-fal kapcsolatos cikkünkben.
A legjobb tévéspeciál díját a június 21-25. közötti fesztivál végén megosztva kapta a Pánikfalva és a Télapó hadművelet, míg a sorozatok közül különdíjat adtak Glaser Kati munkájának, a Városi legendák: Zongorizmusnak. Alkalmazott animációk közül Egely Kati Canticuénticos: Hogy tudd, szeretlek című alkotását díjazták, különdíjat pedig Fillér Mátétól a Tót Endre: Miért festek? kapott. Fillértől a diákzsűri kiemelte egy telexes videóját is. Az alkotó egyébként korábban a VS.hu-ra készített egyedi megközelítésű, a videós újságíráson belül kifejezetten művészinek számító animációkat. A diákzsűri az európai filmek mezőnyében a Nagyapám démonjait jutalmazta, illetve különdíjat adott a Kutyáknak és olaszoknak tilos!-nak. A magyar filmek közül a diákok Kühnel-Szabó Anitától méltatták az Apád című, kifejezetten ígéretes alapötletű, noha a végére kissé elfáradó családi drámát.
A Junior zsűri díját Csutorás Mártontól a Kigyógyulva kapta, a legjobb diákfilm pedig Palotás Adéltól lett a Fények, amelynek a rendes rövidfilmes versenymezőben is lett volna keresnivalója. A szatirikus, társadalomkritikus Fényekben a lámpák létért való küzdelmébe nyerhetünk betekintést. A film egyszerre szórakoztató és nyomasztó, erről pedig mindent elmond, hogy még az „old lamps matter” jelmondat is feltűnik benne.
A legszínvonalasabb képi formanyelvért Fábián Nikolett Nyugvó köd című rövidfilmjét díjazták, a legjobb forgatókönyv Alexander Gratzeltől lett az In the Upper Room-é, diákfilmek közül különdíjat kapott Szucher Ágnes igazán aktuális munkája, a Szerelem a korona idején. (A mű a nagyszerű erdélyi Filmtettnél készült, és méltó a műhely általános színvonalához.) A legjobb animációs munkáért Hárshegyi Vivientől a Felhők felettet ismerték el. A filmnek ott a helye az idei év legerősebbjei között, öniróniája a Hegyi Olivér-animációéra emlékeztet, humora és ötletessége, karakterkezelése egyaránt kiemelik a mezőnyből.
– Egy elég rosszul sikerült párkapcsolatom után hittem úgy, hogy már nincs is esélyem a szerelemre, és ugyanaz a forgatókönyv jár majd minden partner mellé – mesélte a motivációiról az átadó után Hárshegyi Vivien. Fontos volt számára, hogy a témát mégis csak humorral, öniróniával dolgozza fel. Nem szeretett volna lehangoló filmet készíteni, igyekszik nem belesüppedni a rossz tapasztalatokba. Azt szerette volna, ha a nézők tudnak kicsit nevetni a saját keservükön is. Mennyire könnyű ma animációs rövidfilmet készíteni? – kérdeztük. Elmondása szerint nagyon nehéz, abból a szempontból is, hogy lassan lehet haladni vele. A Felhők felett elkészítéséhez neki is négy és fél évre volt szüksége, „eléggé megterhelt a folyamat, igazából egy idő után már unni is lehetett ezt.” A film több fesztivált megjárt, a brüsszeli után pedig egy angol zenész felkérte, készítsen videóklipet a munkájához. Ezen dolgozik, de elkezdte fejleszteni a következő filmtervét is, miközben mások diplomafilmjeiben hátterezik. Mennyire fontos neki, hogy saját filmeket készíthessen? Mint válaszolta, azt élvezi a legjobban, ha rendezhet, és nem tudja elképzelni, hogy huzamosabb ideig csupán mások munkáiba dolgozzon be, szüksége van a saját alkotásra is. Nagyjátékfilmben mindenesetre nem gondolkozik: „ha egy rövidfilmet négy év alatt készítek el, akkor valószínűleg egy egészestéshez húsz is kellene.”
Hárshegyi Vivien a MOME Anim mesterszakán végzett, a Felhők felett pedig megkapta a 10. Friss Hús legjobb magyar animációs filmjének járó díját is.
