Tavaly a járványhelyzet miatt csak online formában tudták megtartani, idén viszont újra személyes találkozásokra ad lehetőséget a 92. Ünnepi Könyvhét, amit szeptember 2. és 5. között rendeznek meg a budapesti Vörösmarty téren és a Duna-korzón, Debrecenben, Szegeden és más vidéki városokban.
Az Ünnepi Könyvhét a magyar kulturális élet egyik legnagyobb múltra visszatekintő irodalmi fesztiválja, írók, olvasók, könyvkészítők és -kiadók ünnepe, melyet 1929 óta hagyományosan a budapesti Vörösmarty téren rendez meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Itt adják át a Szép Magyar Könyv 2020 verseny díjait, illetve a Janáky Marianna író, költő privát kezdeményezésként 2018 januárjában alapított Osvát-díjat, mellyel irodalmi, művészeti folyóiratok szerkesztőinek munkáját ismerik el.
A budapesti eseményt Szabó T. Anna író-költő nyitja meg, Debrecenben Garaczi László, Szegeden Tóth Krisztina mond megnyitó beszédet.
Mint azt Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől megtudtuk, idén rekordszámú, 174 könyvkiadó, könyves társaság képviselteti magát a könyvhéten. – Nagyon erős a könyvszakma élni akarása, a kiadók kivették a részüket a járványhelyzet feldolgozásában, komoly mentális segítséget nyújtottak az embereknek. A koronavírus-járvány a szerzők, könyvkiadók életét is fenekestül felforgatta, tavaly húsz százalékkal kevesebb könyv jelent meg mint korábban, és idén sem az előzetes terveik szerint alakultak a megjelenések, ezért könnyítettünk a könyvheti jegyzék feltételein – fogalmazott a szakember. Ennek megfelelően az augusztus 1-je után megjelent és megjelenő magyar szerzőjű, magyar nyelvű, első kiadású műveket vagy klasszikus magyar művek átdolgozott kiadásait tekintik könyvheti kiadásnak, de körképet adnak a kiadók magyar és külföldi szerzőinek 2021. január 1. óta megjelent ajánlataiból is. A listán mások mellett Keresztury Tibor, Csabai László, Spiró György, Tóth Krisztina, Háy János, Szvoren Edina, Láng Orsolya, K. Horváth Zsolt, Szenczi Tóth Károly, Saly Noémi, Markó Béla, Dunajcsik Mátyás, Kántor Péter és Zerkowitz Judit művei szerepelnek.
Lapunk állandó szerzői közül is többen jelentkeznek új kötettel. Tárcaírónk, Haklik Norbert Mona Lisa elrablása című könyve a Kalligramnál jelenik meg. A regény Brünnben játszódik – az író évek óta a cseh városban él –, és két régi barát találkozását beszéli el. Megvitatják önmagukat, a barátságukat, a magyar és cseh történelmet. Közben pedig eltűnik Mona Lisa, a sisakos kaméleon… (Haklik Norberttel hamarosan interjút olvashatnak lapunkban.) Pár perc próza rovatunk visszatérő szerzője, Lanczkor Gábor Sarjerdő című kötetét a Jelenkor adja ki. Barangolás Vas megyétől Indiáig, és sírkertek kötelességtudó bejárása: ezt tartogatja a könyv.
A Kossuth Kiadó hozza ki publicistánk, Puzsér Róbert A tömeg enciklopédiája című új könyvét. Puzsér kedvelői nem fognak csalódni: a stílus szarkasztikus és szellemes, és nem nagyon kímél senkit és semmit.
Várjuk ezeken kívül az egyre izgalmasabb könyveket közreadó Cser Kiadó (itt jelent meg nemrég szerzőnk, Gazda Albert Leningrád című írása is) újdonságát, Völgyi Lajos Májbro című regényét. A diktatúra korában játszódó könyv főhőse, Májbro szabadságra vágyik, ezért meg sem áll Ausztráliáig, ám testvére, Öcsi itthon marad a Kádár-kor omladozó díszletei között. Érzelgősség nélküli nosztalgiázás, hiánypótló és szórakoztató regény a hetvenes-nyolcvanas évekről.
Tavasz végén jött ki, de talán nem kapott kellő publicitást Romsics Ignác Honmentők/honvesztők című tanulmánykötete. A történész ebben hat olyan katonából lett európai államfő életútját mutatja be, akiket a múlt század két világháborúja szükségszerűen a politika irányába terelt. A finn Mannerheim, a lengyel Pilsudski, a magyar Horthy, a román Antonescu, a spanyol Franco és a francia Pétain portréja átélhetően, a családi háttér és a társadalmi környezet felrajzolásával jelenik meg a kötetben. Romsics arra vállalkozik, hogy tisztázza e máig vitatott megítélésű férfiak helyét a történelemben.
Nyár közepén a K.U.K Kiadó gondozásában látott napvilágot Makrai Pál énekes-színész önéletrajza, amit gyerekkori barátja, Szenczi Tóth Károly jegyzett le. A Rockszínpadi éveim című könyv nemcsak a művész kanyargós életútját mutatja be, de a beatkorszak időszakáról és a zenés színház, a musical hazai megszületéséről is képet ad.
Nagyon izgalmasnak ígérkezik Takács Péter Jaffa Kiadónál megjelenő Botrányt akarunk! című könyve is. Kik voltak valójában a punkok? Hogyan és mikor jelentek meg a magyar könnyűzenei életben? Milyen kép él róluk a sajtóban? Mit gondolt róluk a párt ifjúsági szervezete vagy éppen az állambiztonság? Miféle titkos és nem titkos nyomozások folytak a kor emblematikus zenekara, a CPg tagjai ellen, és miért kapott az együttes három tagja letöltendő börtönbüntetést? És mi köze volt mindehhez Erdős Péternek, a hivatalos és a szamizdat sajtónak vagy épp a punk szubkultúra sajátos nyilvánosságának? Takács Péter történész nyomozása a korszak könnyűzenei életének hatalmi viszonyai mellett a kései Kádár-korszak többrétegű nyilvánosságába is betekintést nyújt.
Idén kiemelt figyelmet fordítanak a látogatók biztonságára, maszkokkal, kézfertőtlenítő-állomásokkal, egymástól távol eső pavilonokkal készülnek. A gyerekkiadók a Duna-korzón kaptak helyet, míg a nagy tömeget vonzó szerzők különálló színpadokon dedikálnak. Ami idén is figyelemreméltó, hogy több mint ezer dedikálást jeleztek a kiadók. Esténként koncertekkel készülnek: pénteken Cannaro gypsy-jazz, szombaton a könyvesek éjszakáján Müller Péter és a könyvhat lép fel.
